Zöldinfó
A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a Balatonra
Nyolc javaslatot tett a számvevőszék a Balaton védelmében a vízgazdálkodásért felelős miniszternek.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a természetes vizek védelmével kapcsolatos állami feladatok ellenőrzése során a Balaton jó állapotának fenntartása érdekében tett intézkedéseket értékelve nyolc javaslatot fogalmazott meg a vízgazdálkodásért és -védelemért felelős miniszternek, egyebek mellett a mesterséges vízpótlás szükségességének és megvalósítási lehetőségeinek felmérésére, valamint a vízügyi monitoring felülvizsgálatára. Az ÁSZ MTI-nek küldött közleményében kiemelte: a Balaton Magyarország legjelentősebb állóvize, amely felbecsülhetetlen ökológiai értékei mellett kulcsfontosságú nemzetgazdasági szerepet is betölt – írja az alternativenergia.hu. A tó állapota közvetlenül befolyásolja a Balaton kiemelt üdülőkörzet turisztikai teljesítményét, amelynek átlagos GDP-arányos gazdasági teljesítménye nagyságrendileg megegyezik a honvédelemre, vagy az oktatásra fordított költségvetési kiadások volumenével.
A javaslatok között kiemelték: a számvevőszék kezdeményezte, hogy az irányítói döntéseket a jövőben szabályszerűen, valamint célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontokat is figyelembe véve készítsék elő és dokumentálják. A számvevőszék azt is javasolta, hogy a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek segítenek megoldani a vízmennyiséget és a vízminőséget érintő problémákat.
Ennek érdekében azt szeretnék, ha a vízmennyiséggel és a vízminőséggel kapcsolatos kutatási eredményeket felhasználnák a szakpolitikai döntések előkészítésében. Felmérnék, szükség van-e mesterséges vízpótlásra, és hogyan lehetne megvalósítani, valamint felülvizsgálnák a vízszintszabályozást és a vízügyi monitoringot. A számvevőszék javasolta továbbá a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer rekonstrukcióját is. Végül a Balaton vízmennyiségének és vízminőségének védelmét szolgáló pénzügyi források felülvizsgálatát is kérték – ismertették, kérve ezekhez a vízgazdálkodásért és -védelemért felelős miniszter intézkedését.
Hangsúlyozták: a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a Balaton élővilágára és gazdasági hasznosítására, ezért különösen fontos a tó vízkészletének megóvása és a fenntartható vízgazdálkodás. Az ÁSZ ezért azt vizsgálta, hogyan végzik a vízügyi feladatokat az ezért felelős szervezetek, az Energiaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG), a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG).
Az ellenőrzés – amely a 2021. január 1. és 2025.december 31. közötti időszakra terjedt – során vizsgálták, hogy az érintett szervezetek intézkedései mennyiben segítették a Balaton vízminőségének és vízmennyiségének javítását, illetve a tó jó állapotának hosszú távú megőrzését – ismertették. A Balaton természetes vízkészletének változása 2000 óta 10 alkalommal is negatív volt, míg előtte egyszer sem. A vizsgálat szerint a vízügyi igazgatás irányításáért felelős minisztérium feladatellátása nem volt eredményes.
A Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási és vízvédelmi munkát nehezítette, hogy a felelős minisztérium nem hangolta össze a tóval kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítását. Emellett az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívásai ellenére sem készült átfogó, ágazati szintű elemzés arról, hogy szükség lehet a Balaton mesterséges vízpótlására, és ha igen, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. A vízügyi igazgatási szervek munkáját az is nehezítette, hogy a Balaton jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges cselekvési irányokat kijelölő tervekről és előterjesztésekről több esetben nem született irányítói döntés. A döntések elmaradásának, illetve a dokumentált visszajelzések hiányában a vízügyi igazgatásért felelős szervek jellemzően csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben, valamint a döntően uniós forrásból megvalósított projektek keretében tudtak eredményeket elérni.
A közel 60 oldalas jelentés szerit a vízügyi igazgatásért felelős szervek célként fogalmazták meg a Balaton jó állapotának elérését, illetve fenntartását, de a megtett intézkedések nem eredményezték egyes vízmennyiségi- és minőségi problémák megszüntetését, valamint a klímaváltozás kockázatainak maradéktalan kezelését. Ezen belül elmaradt a külső vízpótlás szükségességének, illetve lehetőségeinek felmérése.
Az OVF, a KDTVIZIG és a NYUDUVIZIG által az ellenőrzött időszakban megtett intézkedések ellenére nem volt biztosított a Balaton vízmennyiségének és -minőségének tartósan jó állapota. A Balaton medrében történő többlettározás lehetőségének megteremtése ugyan az intézkedés végrehajtását megelőző állapothoz képest nagyobb rugalmasságot adott a vízgazdálkodás számára, azonban az üzemvízszint felső határának megemelése a mederben lévő tápanyag felszabadulásának, illetve ezzel párhuzamosan a vízminőség romlásának kockázatát veti fel. A vízminőség javítása érdekében végzett mederkotrások hatékonyságát pedig a Balaton belső tápanyagterhelése szempontjából a kutatási eredmények egyértelműen nem támasztották alá – írták.
Zöldinfó
Állami tartalékokkal mentik a pancsovai finomítót
Állami kőolajtartalékokból biztosítják a pancsovai finomító működését Szerbiában.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Legfeljebb 66 ezer tonna kőolajat bocsát a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) rendelkezésére az állami stratégiai tartalékokból a szerb ügyvezető kormány, hogy biztosítsa a pancsovai olajfinomító működését és az ország üzemanyag-ellátását – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a horvátországi Adria-kőolajvezeték meghibásodása miatt november 6. óta szünetel a nyersolaj szállítása Szerbiába. A Sziszek és Bród közötti vezetékszakaszon történt baleset során mintegy 500 ezer liter kőolaj ömlött ki, a helyreállítási munkálatok azóta is tartanak. A NIS csütörtökön fordult a szerb kormányhoz és az energiaügyi minisztériumhoz, hogy a termelés fenntartása érdekében engedélyezzék az állami kőolajtartalékok, valamint az operatív dízelkészletek felhasználását.
A kormány közleményében hangsúlyozta, hogy az Adria-vezetéken keresztül történő kőolajszállításnak jelenleg nincs alternatívája, a pancsovai finomító pedig az ezen az útvonalon érkező nyersolaj nélkül nem tudna működni. A kabinet szerint az állami tartalékok felszabadításával elkerülhető, hogy a vezeték meghibásodása fennakadásokat okozzon az ország üzemanyag-ellátásában. Egyúttal arra kérték a lakosságot, hogy ne kezdjen üzemanyag-felhalmozásba, mert az ellátás biztosított. A pancsovai finomító Szerbia egyetlen kőolaj-finomítója, ezért működésének fenntartása kulcsfontosságú az ország energiaellátása szempontjából.
A NIS korábban közölte, hogy a szállítási nehézségek miatt a finomító működését a kialakult helyzethez igazítják, ugyanakkor a vállalat töltőállomásain továbbra is valamennyi üzemanyagfajta rendelkezésre áll.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
