Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mesterséges intelligencia segíthet pontosabb energetikai felmérésekben

Mesterséges intelligencián alapuló épületenergetikai diagnosztikai rendszert fejleszt két magyar vállalkozás.

Létrehozva:

|

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Mesterséges intelligencián alapuló épületenergetikai diagnosztikai rendszert fejleszt a BAUSZER Kft. és az Eiron Kft. több mint 408 millió forintból, 266 millió forint vissza nem térítendő támogatással – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A közlemény szerint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium elődje, az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett pályázat támogatásával megvalósuló projekt célja olyan technológia kifejlesztése, amely lehetővé teszi az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének gyors, pontos és évszaktól független meghatározását. A fejlesztés során a hőkamerás méréseket fizikai modellekkel, gépi látással és mesterséges intelligenciával ötvözik.

A technológiával a jelenlegi termográfiás eljárások akár 30-60 százalékos pontatlanságát 15 százalékon belülire csökkentenék, így a vizsgálatok nemcsak téli, szélcsendes időben lehetnek megbízhatóak – ismertették. A tájékoztatás szerint a vizsgálat a tervek alapján 3-4 óra alatt elvégezhető, az elkészülő jelentés pedig az épületek hőhídjait és a mérési eredmények bizonytalanságát is bemutatja. A BAUSZER Kft. a projekt épületenergetikai kutatásait irányítja, kidolgozza a mérési módszertant, valamint valós épületeken teszteli a rendszert. A fejlesztés eredményeként mobil- és drónintegrációval, felhőalapú adatfeldolgozással működő rendszert hoznának létre, amely energetikai felmérésekhez és épületfelújítások előkészítéséhez is használható lesz.

Advertisement

Zöldinfó

Nem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot

Az EU bírósága elutasította Lengyelország kereseteit az uniós klímavédelmi jogszabályok ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Elutasította az Európai Unió Bírósága csütörtökön Lengyelország hét keresetét, amelyekben Varsó a Fit for 55 uniós klímavédelmi jogalkotási csomag egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérte – írja az alternativenergia.hu. A bírák szerint a keresetek elfogadásához a tagállamok egyhangú jóváhagyására lett volna szükség. A luxembourgi székhelyű testület közleménye szerint Lengyelország hét olyan uniós jogszabályt támadott meg, amelyek célja, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megtámadott jogszabályok között szerepelt az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások szigorítása, a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazat kibocsátáscsökkentési célértékei, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetése.

Lengyelország emellett az energiahatékonysági irányelvet és a tagállamok kötelező kibocsátáscsökkentési célértékeit is megtámadta. Lengyelország azzal érvelt, hogy a jogszabályok elsősorban adózási jellegű rendelkezéseket tartalmaznak, illetve jelentősen befolyásolják a tagállamok energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk szerkezetét. Álláspontja szerint ezért elfogadásukhoz az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség a minősített többségi szavazás helyett. A bíróság azonban megállapította, hogy a vitatott jogszabályok elsődleges célja nem a tagállamok energiaellátási szerkezetének befolyásolása.

A hét jogszabály közül hat az uniós környezetvédelmi politika körébe tartozik, és elsősorban a káros éghajlatváltozás elleni fellépést, valamint a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseinek teljesítését szolgálja. Az energiahatékonysági irányelv pedig az uniós energiapolitika hatálya alá tartozik. A bíróság szerint ezért valamennyi jogszabály elfogadható volt a rendes jogalkotási eljárás keretében, miszerint az Európai Parlament és a minősített többséggel döntő Tanács közösen hoz döntést. Az bíróság hangsúlyozta, hogy a rendes jogalkotási eljárás alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, és az tény, hogy valamely környezetvédelmi vagy energetikai intézkedés az elsődleges céljától eltérő területeken közvetett vagy járulékos hatásokkal járhat, nem elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kivétel alkalmazását indokolja.

Advertisement

A bíróság elutasította Lengyelország azon érvelését is, amely szerint a jogszabályok sértik az energiapolitikai szolidaritás elvét. Rámutatott, hogy ez az elv kizárólag az uniós energiapolitika területén alkalmazandó, így a környezetvédelmi jogszabályok megtámadásához nem lehet hivatkozni rá. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő érdekeit. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az uniós jogalkotó kompenzációs intézkedéseket is elfogadott, különösen a Szociális Klímaalap keretében.

A bíróság nem fogadta el Varsó azon kifogásait sem, amelyek szerint az intézkedések az energiaárak emelkedése és a munkahelyek megszűnése miatt veszélyeztetik az uniós polgárok jólétét. Az ítéletek szerint az uniós szerződések a gazdasági és társadalmi jólét mellett a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet is alapvető célként határozzák meg, anélkül, hogy ezek között hierarchiát állítanának fel. A luxembourgi testület azt is megállapította, hogy a megtámadott jogszabályok megfelelnek az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének. Hangsúlyozta, hogy az összetett gazdasági, politikai és műszaki döntéseket igénylő területeken az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák