Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement

Zöldinfó

A magas európai gázárak és az energiaellátás bizonytalansága Magyarországot is sújtja

Magyarországra is vonatkozó megállapításokat tett időközi gazdasági jelentésében az OECD.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiapiaci feszültségek, a magas európai gázárak és az ezekből fakadó inflációs nyomás tekinthető Magyarország szempontjából a legnagyobb rövid távú kockázatnak az OECD időközi gazdasági jelentése alapján – írja az alternativenergia.hu. A szervezet általában is a költségvetési fegyelem erősítését, a célzott energiatámogatásokat, az energiafüggőség csökkentését és a humán tőkébe való beruházásokat tartja a legfontosabb szakpolitikai feladatnak. A jelentés nem tartalmaz külön országfejezetet Magyarországról, ezért a Magyarország szempontjából releváns megállapítások elsősorban az euróövezetre, Európára, az energiahelyzetre, az inflációra és a szakpolitikai ajánlásokra vonatkozó részekből vezethetők le.

Az OECD szerint Európa különösen kitett a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult energiapiaci zavaroknak. Az európai földgázárak jelentősen emelkedtek, miközben az uniós tárolók töltöttsége az év ezen időszakában több mint 15 éve nem látott mélypontra süllyedt. Ez Magyarország számára is fokozott ellátásbiztonsági és inflációs kockázatot jelent. Az euróövezet gazdasági növekedése 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,0 százalék lehet. A magasabb energiaárak és kamatok visszafogják a gazdasági aktivitást, ugyanakkor a védelmi beruházások növekedése és az energiaárak későbbi mérséklődése támogatást nyújthat. Mivel Magyarország gazdasága erősen kapcsolódik az euróövezethez, különösen Németországhoz, ez a mérsékelt növekedési pálya a magyar exportkilátások szempontjából is fontos.

A jelentés kiemeli, hogy az európai gazdaságokat különösen sérthetik a tartós energiapiaci zavarok és az esetleges ellátási hiányok. Az OECD szerint az alacsony európai gázkészletek növelik annak kockázatát, hogy a kontinens nehezebben alkalmazkodik az elhúzódó energiaválsághoz. Az OECD arra figyelmeztet, hogy a magas államadósság, az emelkedő kötvényhozamok és az energiatámogatások költségei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a költségvetésekre. A kormányoknak javítaniuk kell a kiadások hatékonyságát, erősíteniük kell a bevételi oldalt, és hiteles, többéves konszolidációs stratégiákat kell kialakítaniuk.

Advertisement

Az energiadrágulás ellensúlyozását célzó állami intézkedéseknél az OECD célzott támogatásokat javasol. A támogatásoknak a leginkább rászoruló háztartásokat és a pénzügyileg életképes kis- és középvállalkozásokat kell segíteniük, miközben fenn kell tartaniuk az energiatakarékossági ösztönzőket és egyértelmű kivezetési mechanizmussal kell rendelkezniük. A szervezet sürgeti az energiaforrások diverzifikálását és az energiahatékonyság javítását. Az OECD szerint ezek a lépések növelik a gazdaságok ellenálló képességét a jövőbeli kínálati sokkokkal szemben. Ez különösen releváns Magyarország számára, amely jelentős energiaimportőr.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák