Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Hazai alapanyag, erős gazdaság: új lendületet kap az ágazat

A kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar élelmiszeriparra, ezért az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat biztosított annak fejlesztésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István agrárminiszter rámutatott, hogy az élelmiszeripar fejlesztése kulcsfontosságú a magyar agrárium jövője, a vidéki munkahelyek megőrzése és az élelmezésbiztonság szempontjából is – ismertette az alternativenergia.hu. A kormány ezért stratégiai ágazatként tekint a szektorra, és számos támogatási programot indított annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások modern technológiával, hatékonyan és versenyképesen működhessenek. A Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programban több mint 78 milliárd forint támogatás jutott az ágazat vállalkozásainak, míg a Beruházás Ösztönzési Célelőirányzat keretében további közel 127 milliárd forint érkezett élelmiszeripari fejlesztésekre. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kihívások idején is számíthatnak az ágazat szereplői a kormányra. Emlékeztetett: a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítésére több mint 44 milliárd forint támogatás érkezett a szektorba, míg a 2022-ben bekövetkezett energiaárrobbanás következményeinek mérséklésére az energiahatékonysági fejlesztésekre több mint 50 milliárd forint állt rendelkezésre.

Nagy István megjegyezte, hogy az európai uniós társfinanszírozású programok szintén meghatározó szerepet játszottak az élelmiszeripari ágazat fejlődésében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban 2014-2025 között 1341 támogatási szerződés született és közel 80 milliárd forint kifizetés valósult meg. A Vidékfejlesztési Programban több mint ezer élelmiszeripari és 668 borászati beruházás kapott támogatást, összesen több mint 300 milliárd forint értékben.

Az agrárminiszter továbbá kiemelte, hogy a jelenlegi Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében 2027-ig közel 500 milliárd forint áll rendelkezésre az élelmiszer- és feldolgozóipari fejlesztések támogatására. Az eddig megjelent pályázatokra kiemelkedő az érdeklődés, a három felhívásra már több mint kétezer kérelem érkezett. A foglalkoztatásélénkítésre pedig már több mint 300 élelmiszeripari vállalkozás jutott közel 600 millió forintos forráshoz. A cél változatlan: erősíteni a hazai feldolgozóipart, növelni a magyar alapanyagokból előállított termékek arányát, és biztosítani, hogy a magyar élelmiszeripar a jövőben is stabil pillére legyen a nemzetgazdaságnak – fogalmazott Nagy István a tárca közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák