Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több százezer évig biztonságos maradhat a mecseki tároló

Kozmogén izotópokkal igazolták a mecseki radioaktív hulladéktároló tervezett mélységének biztonságát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetes felszínpusztulás hosszú távon sem veszélyezteti – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézetének kutatója, Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia dán, valamint magyar egyetemek és kutatócsoportok szakembereivel együttműködve vizsgálta a Nyugat-Mecsek hosszú távú felszínformálódását – írja továbbá az alternativenergia.hu. A vizsgálat a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. megbízásából és támogatásával készült, célja pedig annak megállapítása volt, hogy a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges elhelyezésére tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló biztonságát befolyásolhatja-e a felszín természetes lepusztulása.

A kutatók úgynevezett kozmogén izotópok segítségével vizsgálták a térség felszínformálódását. Ezek az izotópok a kőzeteket érő kozmikus sugárzás hatására keletkeznek, és mennyiségükből következtetni lehet arra, mióta vannak a kőzetek a felszínen, illetve milyen ütemű az erózió. A szakemberek a Mecsek több pontján gyűjtöttek mintákat felszíni kőzetekből és patakhordalékból, majd ezek izotóptartalmát elemezték. Az eredmények szerint a Nyugat-Mecsek felszínéről az elmúlt egymillió évben csupán néhány tíz méter vastagságú kőzetréteg pusztult le, ami rendkívül lassú folyamatnak számít. A felszín átlagos alacsonyodása legfeljebb 30 centiméter tízezer év alatt. A vizsgálatok alapján az 500–1000 méteres mélységbe tervezett tároló több százezer, akár egymillió év múlva is biztonságosan a felszín alatt marad. A kutatás megerősíti, hogy a Nyugat-Mecsek kedvező helyszín lehet a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és a tervezett biztonságos mélységet a természetes eróziós folyamatok nem veszélyeztetik – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák