Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A karácsonyfák jövője veszélyben? Egyre gyorsul a pusztulás

A lucfenyők országszerte tapasztalható gyorsuló pusztulása a klímaváltozás előrehaladását jelzi.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lucfenyő Magyarországon természetes módon csupán az Alpokalján fordul elő, azonban az elmúlt évtizedekben a kerttulajdonosok sikeresen ültették, nevelték ezt a fafajtát az ország minden táján – írja az alternativenergia.hu. Az utóbbi években azonban látványosan pusztulnak a karácsonyfaként is közismert fenyőfák. A kertek, parkok, magán-és közterületek lucfenyőinek pusztulását mérték fel kérdőívekkel a debreceni HUN-REN Atommagkutató Intézet Környezetkutató Központjának munkatársai az ország összes településén. Kiderült, hogy 2023-ban nőtt meg ugrásszerűen az örökzöldjüket vesztett, kiszáradt fenyőfák száma. Pusztulást 269 településről jeleztek. Az ország teljes területét lefedő visszajelzések alapján több mint négyezer fenyőfát regisztráltak, amelyeknek csaknem 60 százaléka halt el. A lucfenyő elterjedésének változása érzékenyen jelzi a klímatörténeti eseményeket, felmelegedéseket és lehűléseket.

A fák elhalásának 2023-ban tapasztalt mértéke egy hosszú távú változás intenzívebbé válásának következménye. Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medence éves középhőmérséklete elérte azt a küszöböt, amelyet a lucfenyő élettanilag már nem tud elviselni. Ez a klímaváltozás egyik indikátora. Sokan úgy tekintenek a klímamodellekre, mint valami távoli és bizonytalan előrejelzésre. A Regionális Kutatások Intézete a HungaroMet adataira támaszkodva elkészítette Magyarország éves átlaghőmérsékletének az évszázad végére várható alakulását. A lucfenyő pusztulásának mintázata nagyon hasonlít arra, amit a Regionális Kutatások Intézete jósol. Mintha ez az érzékeny fafaj előre jelezné a közelgő változásokat. A szárazföldi medencék – mint a Kárpát-medence – védett helyeknek tűnnek, de valójában ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A közönséges lucfenyő egy az érintett fajok közül, jól példázza, hogyan változnak a növénytermesztés ökológiai feltételei, és ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek – közölték.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák