Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fenntartható erdőgazdálkodás Gemencen: ellenállóbb erdők születnek

A Gemenc Zrt. 1,7 millió facsemetét ültetett, továbbá 41 tonna kocsányos-, kocsánytalan- és csertölgymakkot vetett az őszi-tavaszi ültetési idény erdősítési munkálatai során.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők megújításával őshonos, elegyes, a várható kedvezőtlen időjárásnak jobban ellenálló erdők jönnek létre – írja az alternativenergia.hu. A tájra jellemző egyedek a Gemenc Zrt. génmegőrzést szolgáló csemetekertjéből származnak. A közlemény szerint az idegenhonos eredetű, illetve ültetvényszerű erdők átalakítása őshonos állományokká csaknem 30 éve kezdődött, a legutóbbi ültetési idény 110 hektárt érintett. Nőtt az ártéri ligeterdők és az erdőssztyepp területe, 10 hektár mezőgazdasági területen jött létre őshonos erdő. Hozzátették, hogy az új erdők létrehozását és az idős állományok megújítását szolgáló erősítések során a szakemberek törekednek a fenntarthatóságra. A legnagyobb kihívás jelenleg a Duna melletti területeken az elöntések elmaradása, a homoki és dombvidéki területeken a klímaváltozás miatti csapadékhiány. A vízjárás nemcsak a gemenci erdők, de a lágyszárúak és a gazdag állatvilág megmaradását is befolyásolja – hangsúlyozták.

Zöldinfó

Fagy, aszály és drágulás: nehéz év elé néz a hazai gyümölcságazat

Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nemzetközi szintű bizonytalanságok is kedvezőtlenül hatnak a friss termékek piacára Európa-szerte – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján közzétett összefoglalókban. Az áprilisi hidegbetörések elsősorban az északi és észak-keleti országrészben okoztak komolyabb károkat, ott, ahol a gyümölcstermő területek többsége található – írja az alternativenergia.hu. A kedvezőtlen időjárást a virágkárok után a megmaradt termés is megszenvedte, amikor május elején csaknem az egész országban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A gyümölcsfák ekkor is érzékeny stádiumban voltak, a lehűlés kedvezőtlen hatásai a Duna-Tisza közének termőkörzeteiben különösen jelentősek – írták.

A közlemény szerint a helyzetfelmérés még tart, de azt már most biztos, hogy a fagykár mértéke a tavalyihoz hasonló, miközben térségenként, fajonként és fajtánként jelentős az eltérés. Pontosabb adatokat körülbelül egy hét múlva lehet tudni, a terméskilátások a hónap végére lehetnek pontosabbak. A bizonytalanságot a talaj- és légköri aszály is fokozza, ezért nem zárható ki, hogy a gyümölcstermesztők az előzőnél is rosszabb évet zárnak idén – tették hozzá. A FruitVeb a fagyvédelem és a kárenyhítési rendszer átalakítását sürgeti, mert ilyen mértékű és gyakoriságú károk kezelésére már alkalmatlanok. Újra kell gondolni a támogatásokat és az ültetvénytelepítések engedélyezését, hogy legalább a versenyképes termelők megmaradhassanak. Az érdekképviselet ennek érdekében szakértői csoportot alakít és támogatást ígér a szabályozókörnyezet átalakításához, szerdán pedig online ágazati kérdőívet tettek közzé a gyümölcstermesztők számára. A gazdálkodók jövő keddig jelezhetik, hogy milyen károkkal szembesültek eddig.

A honlapon szerdán nemzetközi helyzetképet is közzétettek a kedvezőtlen külső körülményekről. Kifejtették, hogy az iráni konfliktus miatt a műtrágyapiacon zavarok alakultak ki, az energiaárak pedig jelentősen nőttek. Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulás sem tartanak kizártnak, a kiskereskedelmi láncok Európa-szerte készülnek a drágulásra. Az áringadozás valószínűleg nem átmeneti jelenség, a bizonytalan helyzet a következő termesztési időszakok kínálatát és árait is meghatározhatja, a globális élelmiszer-gazdaság újabb inflációs időszak előtt állhat – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák