Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A zaj- és légszennyezés miatt fellebbeztek a reptér ellen

A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbez a budapesti repülőtér új környezetvédelmi engedélye ellen.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) fellebbezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér frissen kiadott környezetvédelmi engedélye ellen, mert álláspontja szerint az nem veszi érdemben figyelembe az egészségügyi és környezeti terheléseket – közölte az alternativenergia.hu. Az MTVSZ álláspontja szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére. A fellebbezésük célja, hogy a döntés felülvizsgálatával olyan engedély jöjjön létre, amely a környezeti terhelések teljes körét érdemben figyelembe veszi, és egyértelmű korlátokat szab a további növekedésnek.

A közlemény idézte Éger Ákost, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnökét, aki szerint a döntés súlyos hiányossága, hogy a légiforgalom várható növekedését és az abból fakadó repülési zajt, légszennyezést és éghajlatkárosító kibocsátásokat több ponton úgy kezeli, mintha azok nem a repülőtér működésének következményei lennének. Mindezt úgy, hogy a 2030-ra becsült forgalmi adatokra épít, miközben ezeket a Pest Vármegyei Kormányhivatal üzleti titoknak minősítette, így a nyilvánosság számára nem ellenőrizhetők. Különösen aggályosnak véli az elnök, hogy a döntés gyakorlatilag felmentést adhat minden, a dokumentációban javasolt környezetvédelmi és éghajlatvédelmi intézkedés alól, amennyiben azok aránytalanul magas költséggel járnának.

A két környezetvédelmi civil szervezet emlékeztetett: a budapesti repülőtér 2,5 évig környezetvédelmi engedély nélkül működött, amelyet most kapott meg, holott a repülés a legszennyezőbb közlekedési módok közé tartozik. A budapesti utasforgalom húsz év alatt megháromszorozódott, a légi teherforgalom pedig nyolcszorosára nőtt. Ezzel párhuzamosan súlyosan nőtt a zaj- és légszennyezés terhelése is, amely Budapest és agglomerációja lakóinak körülbelül másfél milliós körét érinti. A szervezetek ezért örömmel veszik az új kormány szándékát a közlekedéspolitika újragondolására.

Advertisement

Az MTVSZ és a Fenntarthatóság Felé Egyesület közleményében leszögezte: a repülőtér jövőjéről szóló döntéseknél nem csupán a gazdasági szempontokat, hanem a környezetvédelmet, éghajlatvédelmet és az egészséges környezethez való alkotmányos jogot is figyelembe kell venni. A Budapest Airport Zrt. az MTI kérdésére válaszolva közölte, a Budapest Airport jelenleg, mint kérelmező nem ismeri a fellebbezésben foglaltakat, abban nem tud állást foglalni, annak elbírálása kizárólag a hatóság hatásköre. A repülőtér-üzemeltető elkötelezett, hogy a hatósági eljárási szabályok szerint járjon el.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák