Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mesterséges intelligencia és műholdak segítik a városok jövőjének tervezését

Új műholdas megfigyelőrendszert fejlesztettek ki a városok terjeszkedésének monitorozására.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Világbank washingtoni központjában mutatták be azt az új, műholdas távérzékelési adatokra épülő térinformatikai adatbázist, amely a Föld kockázatos városi területeinek megfigyelésére szolgál – közölte a csillagaszat.hu. A világ városai soha nem látott ütemben növekednek; az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re az emberiség közel 70 százaléka városi környezetben él majd – írja az alternativenergia.hu. A folyamat komoly kihívásokat teremt, mivel egyre több ember és infrastruktúra kerül árvizek, földrengések, szélsőséges hőhullámok vagy talajsüllyedés által veszélyeztetett területekre. Emiatt az Európai Űrügynökség (ESA) és partnerei egy új, globális megfigyelőrendszert hoztak létre a települések növekedésének és természeti veszélyeknek való kitettségüknek az együttes vizsgálatára – olvasható a csillagászati portálon közzétett cikkben.

A most bemutatott World Settlement Footprint (WSF) Tracker platform a korábbi, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) által vezetett és az ESA által támogatott kezdeményezésre épül. A korábbi adatbázisokkal ellentétben a WSF Tracker folyamatos időbeli nyomon követést biztosít: a felhasználók 10 méteres felszíni felbontásban, félévente frissített adatok segítségével követhetik a települések terjeszkedését világszerte a 2016 és 2026 közötti időszakban. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mikor, milyen gyorsan és pontosan hol jelentek meg új lakó- vagy ipari területek.

A platform újdonsága, hogy a településnövekedési adatokat különböző veszélyeztetettségi térképekkel kapcsolja össze, megmutatva, hogy az új fejlesztések mennyiben érintenek kockázatos régiókat. Az ESA kiemelte, ez különösen a gyorsan fejlődő országokban fontos, ahol a városi terjeszkedés gyakran kevésbé tervezett módon zajlik. A Világbank elemzései korábban már rámutattak, hogy számos nagyvárosban jelentősen nőtt a magas árvízkockázatú területeken létrejövő új települések aránya, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A WSF Tracker mögött egy több mint egy évtizede fejlődő nemzetközi program áll, amely az európai Copernicus Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak, valamint az amerikai Landsat program megfigyeléseire épül és a világ egyik legrészletesebb, nyílt hozzáférésű település-térképezési rendszere.

Advertisement

A nyílt hozzáférésű rendszer célja, hogy a várostervezők, kormányzati szervek, fejlesztési intézmények és a katasztrófavédelem mindennapi döntéshozatalát támogatva biztonságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsa a globális urbanizációt. A térképi adatbázisból a csillagászati portál illusztrációul egy magyarországi helyszínt is bemutat. A Göd városát ábrázoló felvételeken szemléletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt években hogyan növekedett óriásira a helyi akkumulátorgyár épületegyüttese.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák