Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az aszály és a szélsőséges időjárás a műemlékeket is fenyegeti

Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.

Létrehozva:

|

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség pénteki közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – írja az alternativenergia.hu. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.

A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak”

– hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni. A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben.

Advertisement

Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.

A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.

Advertisement

A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt.

A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki. A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Stabil energiaforrásként tekintenek az atomenergiára

Magyarországon adottak az atomenergia hasznosításának feltételei.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Magyarországon adott a nukleáris technológiai szakértelem, és magas az atomenergia társadalmi elfogadottsága – hangsúlyozta Ságodi Attila, a Paks II. Atomerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 31. konferencia programhoz kapcsolódó nukleáris világnapok (World Atomic Days – WAD) rendezvényen, a törökországi Antalyában. “Az atomenergia az emberek és a világ szolgálatában” témában tartott pódiumbeszélgetésen az átfogó felülvizsgálat alatt álló Paks II projekt vezetője az ország energetikai helyzetéről, és az atomenergetika szerepéről kifejtette, Magyarország sok szempontból sajátos helyzetben van, nem rendelkezik számottevő elsődleges energiaforrással. Hozzátette, fontos szempont, hogy az ország rendelkezett és ma is rendelkezik atomenergetikai szaktudással, humánerőforrással – írja az alternativenergia.hu.

Felidézte, a működő paksi atomerőműben mérnökök generációjának volt alkalma megtanulni az atomerőmű üzemeltetését. Lehetővé vált az együttműködés a régió országaival, például Csehországgal, Szlovákiával illetve a tágabb európai régióban Finnországgal, amelyek ugyanazt a technológiát alkalmazzák. A pódiumbeszélgetésen az elnök-vezérigazgató szólt arról is, hogy az atomenergia társadalmi elfogadottsága Magyarországon magas, miután használata biztonságos, megfizethető és stabil energiaforrást jelent a magyar lakosság, a gazdaság számára. Szerinte a technológia és az atomenergetika perspektivikus ágazatként vonzó lehet a fiatalok számára is.

Az atomerőmű építésekor a helyi ipari beszállítási lehetőségekről tartott panelbeszélgetésen Ságodi Attila arról beszélt, hogy a Paks II. projekt fővállalkozójának kiválasztásakor fontos szempont volt a magyar beszállítók lehető legnagyobb arányú bevonása. Változatlanul az a törekvés, hogy a lehető legtöbb feladatot nemzetközi együttműködésben helyi vállalatokkal, szakemberekkel oldják meg. Ennek köszönhetően a későbbiekben a magyar vállalatok más atomenergetikai projektekben is részt vehetnek, ami vonzó lehetőség számukra – fejtette ki Ságodi Attila.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák