Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Drágul a vízparti pihenés: prémium nyaralók hódítanak a Dél-Alföldön

Élénkül a kereslet a dél-alföldi régió üdülőingatlanpiacán.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mérsékelt élénküléssel indult a nyári szezon a dél-alföldi régió üdülőövezeteiben; a vásárlók kétharmada továbbra is helybeli vagy a régióból érdeklődik, ugyanakkor egyre nagyobb számban jelennek meg a nyugat-magyarországi és fővárosi vásárlók, akik kiszorulnak a drága balatoni és velencei-tavi piacokról-közölte az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése alapján az MTI-vel. Az ingatlanközvetítő hálózat elemzése szerint a Dél-Alföldön is teret hódít a prémium szegmens a piacon, az elsődleges szempont a négyévszakos használhatóság és az alacsony fenntartási költség – írja az alternativenergia.hu. A dél-alföldi üdülőingatlanok piacát jelenleg rendkívül erős árazási kettősség jellemzi: a tranzakciók többsége a 25-60 millió forintos sávban történik, ám az olló a műszaki tartalom és a vízparti elhelyezkedés függvényében drasztikusan szétnyílt. A piac gerincét adó, felújítandó vagy klasszikus szezonális hétvégi házak jellemzően 350-700 ezer forintos négyzetméteráron mozognak. A korszerű gépészettel felszerelt üdülők négyzetméterára 800 ezer és 1,2 millió forint között alakult. A kiemelt lokációkban található, saját stéggel vagy privát vízparttal rendelkező, wellness-funkciós luxusingatlanoknál a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem ritka – közölték.

Piros Szilvia, a dél-alföldi régió vezetője a közleményben ismertette: a kínálat enyhe bővülést mutat a tavalyi évhez képest, de a piac erősen szelektál. A reálisan árazott, jó állapotú ingatlanoknál minimális az alkupozíció, míg a korszerűtlen, túlárazott nyaralók több szezonon keresztül is a piacon ragadhatnak. Általánosságban 5-10 százalékos alku jellemző – tette hozzá. Az adataik szerint a legerősebb érdeklődés az 50-90 négyzetméteres, saját kerttel vagy stégkapcsolattal rendelkező nyaralók iránt mutatkozik, 25-50 millió forintos áron.

Finanszírozási oldalon a lakáspiaccal ellentétben továbbra is a készpénzes vásárlások dominálnak, mivel a hitelfelvételt jelentősen korlátozza a nyaralók hitelezhetősége. Az elemzés szerint a régió legkeresettebb és legértékállóbb célpontjai továbbra is a Körös-holtágak, azon belül is Szarvas és Békésszentandrás. A turisztikai és strandfejlesztések hatására a Tisza-tó térségében Abádszalók emelkedik ki. A természetközeli, családias hangulatot keresők körében a Tisza-parti területek – Mártély, Tiszakécske, Csongrád-Körös-torok – piaca is stabil.

Advertisement

Az elemzés rámutat egy újonnan megjelenő tendenciára is: a vásárlók egy része tudatosan fordít hátat a klasszikus tömegturizmusnak. A kiszámíthatóbb fenntartási költségek, a nyugalom és a családiasabb környezet miatt egyre népszerűbbé válnak az olyan kisebb üdülőterületek, mint a Szelidi-tó vagy a Vadkerti-tó. Ezzel párhuzamosan megjelentek a spekulatív befektetők is, akik a jó lokációjú, de jelenleg még komfort nélküli, elavult ingatlanokat keresik azokon a területeken, ahol az önkormányzatok már elindították a modernizációs és infrastrukturális fejlesztési programokat – írták.

Advertisement

Zöldinfó

Jelentős lemaradásban a körforgásos gazdaság

A hulladékgazdálkodás teljes felülvizsgálatát szorgalmazzák.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – mondta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban az élő környezetért felelős miniszter. Kijelentette, fel kell számolni a múlt környezetvédelmi adósságát. Gajdos László leszögezte: Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: Magyarország lemaradása jelentős a körforgásos gazdaságban, és nem pusztán egy szerződés vagy intézmény szorul változtatásra, hanem minden, ami nem működik elég jól. Több hulladékudvarra, hatékonyabb hulladékkezelésre, korszerűbb technológiákra, hasznosítható anyagú termékekre van szükség, a lakossági szelektív gyűjtést pedig egyszerűsíteni kell – mondta a politikus.

Jó példaként említette a visszaváltási rendszert, de hiányolta a hatékony megoldást a papír-, a textil-, a műanyag- és főképp a biohulladék kezelésében. Magyarországon majdnem 900 hulladéklerakó bezárt, de még mindig több száz vár rekultivációra országszerte, nagy részük műszaki védelem híján veszélyes a talajra és a talajvízre – mondta, megjegyezve: 2024-ben a települési hulladék harmada hasznosult, 53 százaléka lerakókba került.

Az uniós cél 2035-re a 65 százalékos újrahasználati és újrafeldolgozási arány, eszerint legfeljebb a hulladék 10 százalékát lehet elhelyezni lerakókban – hangsúlyozta Gajdos László. Ezek az értékek a mostani működéssel nem teljesülhetnek, és a helyzet megoldásához az állam kevés, nélkülözhetetlen a fejlesztői és a vállalkozói szerepvállalás, mert a környezetvédelmi problémák jelentős része megoldásra váró mérnöki feladat, amit tudás és innováció oldhat meg – hívta fel a figyelmet.

Advertisement

Megoldást lehet vásárolni másoktól is, ám az országnak lehetőleg úgy kell közelítenie az uniós célokhoz, hogy a felzárkózás minél nagyobb mértékben támaszkodjon magyar fejlesztésű, nemzetközi szinten is hasznosítható technológiákra – jegyezte meg a miniszter. A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban péntekig látogatható az Environtech 2026 környezetipari szakkiállítás, amelyen 12 ország 80 kiállítója mutat be vízgazdálkodási, szennyvízkezelési, levegőtisztasági, energiahatékonysági, környezetvédelmi és újrahasznosítási megoldásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák