Zöldinfó
A klímaváltozás már itt van: forróbb nyarak, szélsőségesebb esőzések várnak Magyarországra
Egyre hosszabb hőhullámok és hevesebb esők alakítják át Magyarország éghajlatát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek – írja az alternativenergia.hu. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos Hang című podcastjában. Az MTA MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyarországi mérési adatok alapján az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán a jövőre vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg. Az évszakok közül a nyarak melegedtek a legerősebben, de a telek hőmérséklete is jelentősen emelkedett. Az átmeneti évszakokban egyelőre mérsékeltebb a változás.
Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója szerint a hazai melegedés az 1980-as évektől vált különösen intenzívvé. A magas hőmérséklethez kapcsolódó szélsőségek az 1990-es évektől kezdtek látványosan gyakoribbá válni, 2000 után pedig tovább erősödött a folyamat. Jól mutatja a változás ütemét, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül mindössze egy, az 1992-es volt 2000 előtt. A 2026. júniusi rendkívüli hőhullám újabb figyelmeztetés: a szakértő szerint 2007 óta ez volt a legsúlyosabb hazai hőhullám. Hőhullámos napokról akkor beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet 25 fok feletti. Ekkor már általában elég magas maximumok lépnek fel, és éjszaka sem feltétlenül hűl le a levegő. Minél többi ilyen nap követi egymást, annál súlyosabb a hőhullám. A Kárpát-medencében a felmelegedés egyik legnyilvánvalóbb jele éppen az, hogy ezek az időszakok gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak.
Közben maga a hőhullámos évszak is egyre hosszabb. Korábban a tartós hőség elsősorban július végére és augusztus elejére volt jellemző, ma azonban már májusban vagy június elején megkezdődhet, és akár szeptemberben is kialakulhat hőhullám – figyelmeztet a kutató. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben tovább nő a szélsőségesen meleg napok száma. Az 1971-2000-es időszakban Magyarországon évente átlagosan 17 hőségnapot regisztráltak. Ehhez képest a század közepére legalább nyolccal, a század végére pedig akár huszonhéttel emelkedhet az éves számuk. Ez azt jelenti, hogy az évszázad végén már több mint negyven hőségnappal kellhet számolni egy átlagos évben – fűzte hozzá.
A területi különbségek sem lesznek elhanyagolhatók. A század közepére az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szinte biztosan legalább tíz nappal nő a másodfokú hőhullámos napok száma. A század végére a modellek már az ország egész területén gyakorlatilag biztosra veszik legalább ekkora növekedést. Nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék eloszlása is szélsőségesebbé válhat. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint nyáron hosszabb csapadékmentes időszakokra, ugyanakkor hevesebb esőzésekre kell számítani. A napi 20-40 millimétert meghaladó extrém csapadékesemények gyakoriságában már most növekvő tendencia látható, a modellek pedig ennek folytatódását vetítik előre.
A rövid idő alatt lezúduló nagy vízmennyiség azonban nem képes pótolni a csendes, áztató esőt. Az intenzív záporok vizének kisebb része szivárog be a talajba, nagyobb része gyorsan elfolyik, ezért a növényzet és a mezőgazdaság számára kevésbé hasznosul. Így a heves esőzések gyakoribbá válása együtt járhat a nyári aszálykockázat növekedésével.
Magyarország ettől még nem válik egyszerűen mediterrán éghajlatú országgá. Bár a hőmérséklet egyes mediterrán városok jelenlegi klímájához közelíthet, a csapadék éven belüli eloszlása eltérő marad. A mediterrán térségekben a nyár rendszerint nagyon száraz, Magyarországon viszont várhatóan továbbra is a nyár lesz a legcsapadékosabb évszak – csak egyre egyenetlenebbül eloszló esőkkel.
Zöldinfó
Ritkaföldfémek és lítium: geopolitikai fegyverré válhatnak a kritikus nyersanyagok
A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak diverzifikálását sürgeti a Nemzetközi Energiaügynökség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak földrajzi koncentrációja tovább erősödött, miközben az exportkorlátozások miatt az ellátásbiztonsági kockázatok egyre inkább gazdasági és nemzetbiztonsági kihívássá válnak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett Global Critical Minerals Outlook 2026 című tanulmányában. A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagok az elmúlt években az energia-, gazdaság- és nemzetbiztonsági politika középpontjába kerültek – írja az alternativenergia.hu. Bár továbbra is aggodalomra ad okot egyes nyersanyagok – különösen a réz – jövőbeni kínálata, a kormányok figyelme egyre inkább az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére és a beszerzési források diverzifikálására irányul.
Az IEA rámutatott, hogy a finomítási kapacitások koncentrációja 2025-ben tovább nőtt. Az elmúlt két évben a finomított nyersanyagok kínálatának bővüléséből a nikkel esetében több mint háromnegyed részt Indonézia, a többi kulcsfontosságú energiahordozó-ásvány esetében pedig Kína adta. A mangán, a nikkel és a grafit piacán a kínálat növekedése gyakorlatilag teljes egészében a vezető piaci szereplőtől származott. Kivételt a ritkaföldfémek jelentettek, ahol az Egyesült Államokban indított új beruházások és a malajziai termelés bővülése mérsékelte a koncentrációt. A tanulmány szerint az exportkorlátozások megsokszorozódása a korábban elméleti kockázatnak tekintett ellátási függőséget közvetlen gazdasági fenyegetéssé változtatta.
Kína 2023 óta megháromszorozta az exportellenőrzés alá vont ásványi termékek körét, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a kobaltra, Zimbabwe a lítiumra, Mozambik pedig a grafitra vezetett be kereskedelmi korlátozásokat. Az IEA kiemelte, hogy 2025-ben már kézzelfoghatóvá váltak a túlzottan koncentrált ellátási láncok gazdasági következményei. Kína tavaly áprilisban exportkorlátozásokat vezetett be hét nehéz ritkaföldfémre, ami több autógyártót termelésének visszafogására vagy ideiglenes leállítására kényszerített. Az októberben tovább szigorított intézkedések – amelyeket később egy évre felfüggesztettek – teljes körű bevezetése évente mintegy 6500 milliárd dollár értékű, Kínán kívüli feldolgozóipari termelést veszélyeztethetne az autóiparban, a csúcstechnológiai, a védelmi és az energetikai ágazatban.
A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagokba irányuló beruházások értéke 2025-ben 9 százalékkal csökkent, ezzel több éves növekedési időszak szakadt meg. A legnagyobb visszaesés az akkumulátoripari fémeknél következett be: a beruházási kiadások több mint 20 százalékkal, a lítiumtermelő vállalatok esetében pedig mintegy 40 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben a rézipari beruházások 8 százalékkal emelkedtek, ami az IEA szerint a fém hosszú távú keresleti kilátásaiba vetett bizalmat tükrözi.
Az ügynökség ugyanakkor kedvező fejleménynek nevezte, hogy a kormányok egyre aktívabban támogatják a kritikus nyersanyagok ellátásának bővítését és diverzifikálását. A fejlett gazdaságok állami finanszírozási vállalásai 2025-ben megközelítették a 65 milliárd dollárt, ami több mint négyszerese a 2023-as szintnek, bár a tényleges kifizetések továbbra is elmaradnak a vállalásoktól. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy viszonylag kis mennyiségű kritikus nyersanyag ellátási láncaitól rendkívül nagy gazdasági érték függ, miközben ezek a láncok továbbra is erősen koncentráltak és sérülékenyek. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztató előrelépések tapasztalhatók, különösen a ritkaföldfémek ellátási láncaiban, ahol a célzott szakpolitikai intézkedések és a beruházásösztönzés már éreztetik hatásukat. Az IEA szerint a diverzifikált beszerzés magasabb költségei a jelenlegi geopolitikai környezetben a gazdasági biztonságot szolgáló biztosítási díjként is felfoghatók.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
