Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A múlt üzen a jövőnek: drasztikusan alacsony vízszinteket jeleznek előre a Balatonra

A Balaton üledékéből 11 ezer év történetét tárták fel a kutatók.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az üledékből vett minták alapján az elmúlt 11 ezer év legszárazabb időszakában akár 0,7-1,7 méterrel alacsonyabban állhatott a Balaton vize – írja az alternativenergia.hu. A klímamodellek szerint a tó évtizedek múlva akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet – derült ki az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet legújabb vizsgálatából. Az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatócsoport Magyari Enikő vezetésével a Balaton Szemesi-medencéjéből kiemelt üledékmagot vizsgálta. Vizsgálatuk eredményei a Quaternary Science Reviews folyóiratban jelentek meg.

A kutatók radiokarbonos kormeghatározással állapították meg az üledékrétegek korát, majd többféle vizsgálati módszerrel tárták fel, hogyan változott a Balaton környezete az elmúlt évezredek során. Megvizsgálták az üledék kémiai összetételét, az ásványok összetételét és szerkezetét, valamint a bennük található elemek és izotópok arányát, amelyekből a párolgás mértékére és a vízszint változásaira lehet következtetni. Korszerű mikroszkópos vizsgálatokkal azt is elemezték, hogyan épülnek fel azok a karbonátásványok, amelyek egykor a Balaton vizében képződtek. Emellett az üledék szemcseméretét, szervesanyag-tartalmát és más tulajdonságait is vizsgálták, valamint geofizikai mérések segítségével rekonstruálták a tómeder múltbeli változásait.

A kutatók két olyan tartós időszakot azonosítottak, amikor a párolgás erős, a vízszint pedig tartósan alacsony volt: körülbelül 8050-7350, illetve 5450-4500 évvel ezelőtt. Az adatok szerint az első periódus volt a legszárazabb az elmúlt 11 ezer évben. Ekkor a nyarak melegebbé váltak, miközben kevesebb nedvesség érkezett a térségbe. A vízmélység mindössze körülbelül 2,5-3,5 méter lehetett, szemben a 2017-es 4,2 méterrel. Ez 0,7-1,7 méterrel alacsonyabb vízfelszínt jelez. A mélyebb nyílt víz területe erősen összehúzódott, és főként a Szemesi-medencére korlátozódhatott, bár a tó nem száradt ki teljesen.

Advertisement

A kutatók szerint azt nem lehet pontosan megjósolni, hogy elérheti-e ismét ezt a szintet a Balaton, mivel az ősi, valamint a mai vízszintek nem feleltethetők meg közvetlenül egymásnak. A regionális klímamodelleken alapuló előrejelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy külső vízpótlás nélkül a század folyamán egyre gyakoribbá válhatnak a rendkívül alacsony vízállások, a folyamat pedig a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint 2050 után felgyorsulhat.

Bár ezek nem pontos előrejelzések, arra figyelmeztetnek, hogy a tartós felmelegedéssel és külső vízpótlás hiányában a Balaton akár a több ezer évvel ezelőtti nagy aszályok idején tapasztalt állapotokhoz is közel kerülhet – hívták fel a figyelmet a kutatók. Mint hangsúlyozták, a holocén történet megmutatja a Balaton természetes változékonyságának határait, és a múltbéli adatok segítenek elkülöníteni a természetes ingadozásokat az emberi vízszabályozás és a gyorsuló felmelegedés hatásaitól.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.

Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.

A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.

Advertisement

A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.

Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.

Advertisement

A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák