Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elérte idei szezonális maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk

Létrehozva:

|

Szeptember 26-án érte el idei legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti szezonális ózonlyuk – jelentette be az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

Maximális kiterjedésekor az ózonlyuk 18,9 millió négyzetkilométeresre tágult, ami majdnem kétszerese Európa területének. Az ózonlyuk a sztratoszférának az a területe, ahol az ózonkoncentráció 220 Dobson-egység alá esik. A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki minden év szeptembere és novembere között. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között.

Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyvnek – az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezménynek – köszönhetően már sikerült korlátozni a CFC-gázok kibocsátását. A műholdas megfigyelések szerint az intézkedések jelentős hatással vannak az ózonlyukra, amely 2012-ben az elmúlt tíz év legkisebb kiterjedését érte el. Szakértői becslések szerint a lyuk a század közepére fog teljesen bezárulni – adta hírül a LiveScience című tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatók a közelmúltban arra a megállapításra jutottak, hogy az ózonlyuk némileg hozzájárulhat a globális felmelegedés erősödéséhez. Azáltal, hogy több energia beáramlását teszi lehetővé a légkör mélyebb részeibe, az ózonlyuk láthatólag átrendezte az Antarktisz feletti széljárási mintákat. Az elmozdulás, amely során a felhők közelebb sodródtak a Déli-sarkhoz, hatással van arra, hogy a felhők mennyi napsugarat vernek vissza és ezáltal a bolygó felmelegedésére is.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája

Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Kis-Balaton Ház, a Zalaváron szerdán tartott jubileumi ünnepség résztvevői egyben megemlékeztek a Tavak világnapjáról is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a Kis-Balaton Ház sokkal több, mint egy látogatóközpont, vagy egy kiállítóterem, vagy egy kerékpárbérlési lehetőség – írja az alternativenergia.hu. “Ez a víz és az ember, a víz és a természet kapcsolatának a jelképe, amely hidat képez a múlt és a jövő között, összeköti az embert a természettel, a mérnöki gondolkodást a természeti rendszerekkel” – mondta. Kiemelte, hogy az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapkoncepciója a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnökeihez kapcsolódik. Felidézte, hogy a Balaton vízminősége az 1960-as évektől egyre romlott, ez késztette a szakembereket arra, hogy megoldást találjanak a problémára. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 1979-ben elfogadott módosításában támogatta az állam több vízminőség javító beruházása mellett az KBVR megvalósítását is. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a Zala vízgyűjtőjéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterheléseket természetes jellegű szűrőmezőként a tározóban tartsa és feldolgozza – magyarázta.

Rentz Tamás ismertette, hogy a több évtizedes monitoring adatok alapján a KBVR átlagosan a vízgyűjtőről érkező lebegő anyag 90 százalékát, a foszfor 40, a nitrogén 60 százalékát tartja vissza. Hatékonysága, vízminőség védelmi szerepe mellett nem kevésbé fontos a természetvédelmi szerepe is – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy ennek a zalai tájnak nemcsak a vízgazdálkodási és természeti értékei gazdagok, hanem történelmi és kulturális öröksége is. Megemlítette egyebek közt Zalavár ezeréves múltját, az itt alapított zalavári apátságot, valamint Cirill és Metód emlékét, amelyet a Kis-Balaton Ház hivatott bemutatni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az ünnepségen felidézte, hogy 1985-ben helyezték üzembe a KBVR első ütemét egy vízvédelmi beruházásként. Pár évvel később nagy társadalmi konfliktus alakult ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt, ami a vízügyet és a természetvédelmet szembe állította egymással. A KBVR területén néhány év alatt kialakult gyönyörű természeti környezet pedig bebizonyította, hogy a vízvédelmi beruházás természeti értéket hozott létre – mutatott rá. Ebben az időszakban a Kis-Balaton Ház meg tudta teremteni a vízgazdálkodás és a természetvédelem közötti párbeszédet, kapcsolatot, megfelelő tájékoztatást nyújtva az érdeklődők számára is – tette hozzá a főigazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák