Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
Zöldinfó
A hőség miatt korlátozzák az atomerőmű működését Szlovéniában
Csökkenti a reaktor teljesítményét a krskói atomerőmű.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szerda éjszakától fokozatosan csökkenti reaktorának teljesítményét a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) a Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt – közölte az erőmű vezetése – írja az alternativenergia.hu. A teljesítményt első lépésben 80 százalékra mérséklik, szükség esetén pedig további korlátozásokat vezetnek be. Az erőmű akkor tér vissza a teljes kapacitású működéshez, amikor azt a hidrológiai és időjárási viszonyok lehetővé teszik. A NEK hangsúlyozta: tervezett, ellenőrzött és átmeneti intézkedésről van szó, amelyre a környezetvédelmi előírások betartása érdekében van szükség. Az előírások szerint a Száva napi átlaghőmérséklete a brezicei vízerőmű alatti teljes elkeveredési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, a folyó vizének napi átlagos felmelegedése pedig legfeljebb 3 Celsius-fok lehet. Az elmúlt hónapok hőhullámai idején az erőmű a hűtőtornyok és valamennyi rendelkezésre álló berendezés működtetésével még teljes kapacitással üzemelt, miközben igyekezett mérsékelni a folyó hőterhelését.
A Száva vizét az úgynevezett harmadik hűtőkörben használják fel annak a hőnek az elvezetésére, amelyet a kondenzátorban nem lehet villamos energiává alakítani. Az erőmű közölte: ha a jelenlegi hidrológiai és meteorológiai helyzet tartósan fennmarad, vagy tovább romlik, újabb teljesítménycsökkentésre kerülhet sor. A NEK a tavaly novemberi nagyjavítás befejezése óta megszakítás nélkül működik, szerdán pedig elérte a 280 napos folyamatos üzemidőt. A krskói atomerőmű legutóbb 2003-ban kényszerült teljesítménycsökkentésre a Száva vízhozamával és hőmérsékletével összefüggő korlátozások miatt. Akkor több mint három hónapon keresztül mérsékelt kapacitással működött.
Gorazd Pfeifer vezérigazgató hétfőn a szlovén köztelevíziónak adott interjújában elmondta: a teljes leállásig vezető fokozatos teljesítménycsökkentés hozzávetőleg egy hét alatt valósulna meg, míg az újraindítás és a teljes kapacitás elérése egy-két napot venne igénybe. Hangsúlyozta: az erőmű műszaki állapotával nincs probléma, a teljes kapacitású működéshez csupán nagyobb vízhozamra és alacsonyabb vízhőmérsékletre lenne szükség. A vezérigazgató szerint az előrejelzések alapján legalább két hétig nem várható érdemi változás a Száva vízhozamában és hőmérsékletében.
Aleksander Mervar, az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító vezérigazgatója a múlt héten a szlovén köztelevíziónak nyilatkozva elmondta: azt javasolták, hogy végső esetben az atomerőmű átmeneti felmentést kaphasson egyes környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése alól. A vezérigazgató szerint a krskói atomerőmű esetleges leállítása nemcsak termeléskiesést okozna, hanem kedvezőtlenül befolyásolhatná a szlovén villamosenergia-átviteli hálózat feszültségviszonyait is, ezért a rendszerirányítónak külön intézkedéseket kellene tennie a hálózat stabil működésének fenntartására. A szlovén környezetvédelmi és területrendezési minisztérium közölte: szakértői vizsgálják a javaslatot. Az infrastrukturális és energiaügyi minisztérium hangsúlyozta: Szlovéniában jelenleg elegendő villamos energia áll rendelkezésre, az ország pedig az összekapcsolt európai villamosenergia-rendszer részeként biztonságos ellátásra számíthat.
A tárca kiemelte: a NEK a szlovén villamosenergia-termelés egyik legfontosabb pillére, és jelentős szerepet játszik az energiarendszer stabilitásában, ezért arra törekednek, hogy a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása mellett a lehető legnagyobb teljesítménnyel működjön. Az Eles adatai szerint a teljesítménycsökkentés megkezdése előtt a krskói atomerőmű adta a szlovén villamosenergia-termelés közel 60 százalékát. A napenergia részesedése mintegy 30 százalék, a vízerőműveké pedig nagyjából 10 százalék volt. Utóbbiak termelését az alacsony vízállás jelentősen visszavetette.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
