Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

15 centimétert emelkedett a Duna vízszintje, újraindulhatnak a paksi blokkok

Jövő csütörtök-péntekre teljes kapacitással működhet az atomerőmű.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövő csütörtök-péntekre teljes kapacitással működhet az atomerőmű – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Pakson, ahonnan élő Facebook-videóban jelentkezett be. A kormányfő, aki mások mellett Gajdos László élő környezetért felelős miniszterrel tartott bejárást a Duna partján, elmondta: már biztos, hogy nem kell lekapcsolni az atomerőmű egyik turbináját sem – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: a munkálatoknak köszönhetően emelkedett a vízszint, így vasárnap éjféltől elkezdik ütemezetten visszakapcsolni a jelenleg nem működő blokkokat. Jövő csütörtök-péntekre újra 2000 megawatt kapacitással termelhet az atomerőmű – közölte.

Az épülő fenékküszöb visszaduzzasztó hatásának köszönhetően 15 centimétert emelkedett a Duna vízszintje, és az erőmű felé vezető hidegvizes csatornában is több mint 5 centimétert nőtt a víz szintje. A létesítménnyel a mostaninál esetleg alacsonyabb vízszint mellett is megőrizhető lesz az atomerőmű működése teljes kapacitással – tette hozzá. Hangsúlyozta, az ország naponta milliárdokat spórol majd azzal, hogy be tudják üzemelni a paksi atomerőművet, “nyers számítás” szerint az atomerőmű kiesése havonta 50 milliárd plusz kiadást jelent a költségvetésnek.

A kőépítmény költsége bruttó 6,7 milliárd forint, de csaknem 200 ezer tonna követ ajánlottak fel vállalkozások, amelynek jelentős mennyiségét a helyszínre tudnak szállítani. A végleges költség jóval alacsonyabb lesz – jegyezte meg. Arról is beszélt, hogy az ország nemcsak az első energiakrízisnél fogott össze, hanem most is “csodálatos nemzeti összefogást láttunk”.

Advertisement

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese elmondta, szerdán 5000 köbméter kő érkezett a helyszínre, a dunai fenékküszöbbe eddig 15 ezer köbméter követ építettek be. Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetője többek között arról számolt be, hogy 326 felajánlás érkezett a vízi létesítmény építéséhez.

A paksi atomerőmű több blokkját a hűtéshez hideg vizet biztosító Duna alacsony vízállása miatt augusztus elején kellett leállítani, augusztus 2. óta csak a 2. blokk két turbinája üzemel teljes kapacitással. A kormány múlt szerdán döntött arról, hogy az atomerőmű közelében a folyón fenékküszöböt építenek, amely a vízszint emelésével lehetővé teszi az erőmű újraindítását.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák