Zöldinfó

Így vegyen használt kütyüt karácsonyra

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2013-12-05

Szerző:

Hell

Akár mobiltelefonról, akár táblagépről vagy számítógépről van szó, érdemes első körben az ismerősök közt kérdezősködni. Mit érdemes venni, és mire figyeljünk, ha idegentől vásárolunk?

A legújabb iPhone újonnan 220 ezer forintba kerül, az egy generációval korábbi modell azonban már feleannyiért beszerezhető: nem véletlen, hogy a nagyobb tudású mobilokra használtan is nagy a kereslet.

Bár egy wifis táblagép vagy egy laptop is lehet lopott, ha egy mobiltelefont vagy mobilinternetes tabletet veszünk, annak lopott példányait az IMEI-azonosító alapján a szolgáltatók le is tiltják: ezekkel többé nem lehet telefonálni vagy adatot forgalmazni sem a hazai, sem a GSM Szövetség tiltólistáját átvevő nemzetközi hálózatokon. Azt ugyan még a vásárláskor kipróbálhatjuk, hogy felcsatlakozik-e a készülék, ám az is lehetséges, hogy azt szándékosan, csalás céljából vásárolták – így megvan hozzá a doboz és a számla is – , ezért a telefont csak később tiltják le.

Ez olyan esetben lehetséges, ha például valaki a legkedvezőbb akciós áron, kétéves hűséggel megvesz egy csúcsmobilt, majd soha többet nem fizet egyetlen törlesztőrészletet sem. Ilyen esetben a szolgáltató jogosult letiltani a készüléket a hálózatokról, és ezt a tiltást utólag már meg sem lehet szüntetni, a feketelistán lévő készülék mobilhálózaton többé nem használható, akárhogy is bizonyítja a vevő a jóhiszeműségét. Ezért érdemes megbízható, ismert kereskedésben vásárolni használt telefont, ahova vissza lehet vinni ilyen probléma esetén.

Lehet, hogy elázott, vagy gagyin javították

Még egy teljesen legális háttérrel rendelkező készülék is rejthet nemkívánatos meglepetéseket. Az iPhone-ok és iPadek szerelésével foglalkozó APPSolute szervizben az Origónak elmondták, hogy első körben a sérüléseket kell megvizsgálni a telefonokon és a táblagépeken, utána pedig azt, hogy nem ázott-e meg a készülék. Ezt a jelzőt többek közt a fülhallgató-bemenet belsejében, illetve az iPhone 5-nél a SIM-kártya tartója mellett helyezik el: ha az anyagot valaha érte nedvesség, az indikátor színe rózsaszín vagy vörös lesz. Hasonló indikátor a különböző androidos készülékeken is megtalálható, de elhelyezésük nem szabványos: a Samsung Galaxy S4 esetében például az akkumulátor foglalatában van egy ilyen.

Házilag nem igazán lehet megállapítani, de egy szervizben való vizsgálat során az is kiderülhet, ha az iPhone – vagy más, drága okosmobil – belsejében utángyártottra cseréltek alkatrészeket, amelyek sokszor gyatrább minőségűek lehetnek. Ennél a társaságnál egy iPhone bevizsgálása hivatalos szakvéleménnyel ötezer forintba kerül, de ekkor az akkumulátor teljesítményét is pontosan lemérik egy műszerrel. Az új iPadek esetében a hasonló vizsgálat drágább, azokon ugyanis ragasztva vannak a fő alkatrészek, a szétszedés során tönkremegy a speciális, pormentesítő, tömítő ragasztás a képernyő körül, amelyet az összeszereléshez pótolni kell.

Az Appsolute szervizesei szerint az Apple táblagépéből nem érdemes rossz csatlakozóval vagy gyenge akkumulátorral bíró példányt vásárolni, ezek cseréje a bonyolult szétszedés miatt jelentősen megnöveli költségeket. Az iPhone-ból a tavaly megjelent 5-ös, az iPadből a Mini és a 4-es Retina modellek számítanak a legjobb ár-érték arányúnak, ezek már a cég új, Lightning csatlakozójával rendelkeznek, így az új tartozékokkal is kompatibilisek.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:iphone mobiltelefon táblagép

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom