Zöldinfó

Kutya és ember kapcsolata

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-03-06

Szerző:

Hell

Úgy tartja a mondás, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Az is általánosan elfogadott tény, hogy a kutyák és a farkasok rokonok. De azt talán kevesen tudják, hogy a kutyák nem a farkasokból fejlődtek ki, hanem a két fajnak közös őse volt.

Ez az ősi egyed mára már kihalt, de ez a kapocs a szóban forgó vadállatok és háziállatok között. Csupán tucatnyi kutyafajról mondható el, hogy több ezer éves múltra vezethető vissza a megjelenésük. A ma regisztrált kutyafajták közül körülbelül 400-500 van, ezek viszonylag gyorsan, 100-150 év alatt fejlődtek ki az úgynevezett alapfajokból. A kutyák háziasítása 10 000 – 100 000 évvel ezelőtt kezdődhetett, és ez az elválás elsősorban viselkedésbeli volt. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő című műsorának vendége Kubinyi Enikő etológus arról mesél, hogy az ipari forradalom előtt a kutyákat azért tartották, mert funkciójuk volt. A jóléttel viszont megjelent a kedvtelési kutyatartás. A műsor másik vendége Pongrácz Péter etológus szerint a kutyatartás szomorú eredménye a kutyakiállításra való tenyésztés. A szervezett kutyatenyésztés talán legrégebbi formája, melyben kizárólag a küllemi jegyek a meghatározók, a tenyésztés során is csak erre fókuszálnak, és nem veszik figyelembe az ebek egészségét.

Kapcsolódó tartalom:kutyák ozonenetwork tv

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

23 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom