Zöldinfó
Üdülőparadicsomból olajbánya?

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa lehetősége előtt nyílt meg az út az üdülőparadicsomban? A spanyol legfelsőbb bíróság engedélyt adott a fúrások megindítására a Kanári-szigeteknél.
Az ingatlanlufi 2008-as kipukkanása után komoly válságba került és a fiatalok súlyos munkanélküliségével küzdő Spanyolország számára megváltásnak tűnt a hír, hogy a spanyol felségvizek alatt két jelentős olajlelőhelyet találtak. A Deloitte könyvvizsgáló cég tanulmánya szerint a spanyol olajágazat 250 ezer új állást hozhat létre, és 4,3 százalékkal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez 2065-ig. Becslések szerint az összes kiaknázatlan spanyol olajtartalék 2 milliárd hordónyi lehet, és további 2,5 milliárd köbméternyi földgázt is a felszínre lehetne hozni. A Deloitte szerint Spanyolország 2031-re olajexportőr országgá válhat, és az általa kitermelt olaj 20 százalékát saját maga használná fel.
A Kanári-szigetek mellett a turizmusáról ismert Ibiza sziget közelében is találtak olajat, és emiatt komoly ellenállás alakult ki. Ibiza védelmében több külföldi híresség, Paris Hilton, Kate Moss, Puff Daddy és Fatboy Slim DJ is felszólalt.
A Repsol olajvállalat beruházása 7 milliárd dollárt emészt fel, és hónapokon belül megkezdődnek a munkálatok a Fuerteventura és a Lanzarote szigetek partjainál, adta hírül a Reuters. A bíróság környezetvédelmi indokkal benyújtott hét fellebbezés ügyében hozta e döntését. Az egyiket maga a sziget helyi kormányzata nyújtotta be, mely eleinte támogatta a projektet, ám idővel elfordult a kezdeményezéstől, érthető módon féltve turizmuscentrikus gazdaságát. A fúrásokat konzorcium végzi, melynek tagjai közt van a Repsol, az ausztrál Woodside Petroleum Ltd. és a német RWE Dea AG. Ha sikerül feltárni a helyi olajmezőt, 2019-ben megkezdődhet a kitermelés.
Emellett palagáz-kitermelésre is adtak engedélyt a területen, amely Amerikában már bemutatta döbbenetes hatásait.
Van védelem, csak nem kötelező
Az Európai Bizottság tavaly zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj- és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok. A Greenpeace és más környezetvédő csoportok, továbbá Anglia, az unió legnagyobb tengeri olajkitermelője üdvözölte a szabályozást, mely a sarki jégkör vizeire is kiterjed. A zöld párt képviselői azonban nem tetszésüknek adtak hangot, mondván a direktíva nem szünteti meg az összes joghézagot. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy Brüsszel nem léptetett életbe moratóriumot a tengeri olaj- és gázkitermelésre. (Amit hosszú távon Obama amerikai elnök sem tett meg a BP-katasztrófa után.)
forrás: piacesprofit.hu

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés