Zöld Energia

Így készíts olcsón és egyszerűen napkollektoros aszalót!

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-08-01

Szerző:

Hell

Az egyik ősi tartósítási módszer, az aszalás ma méltatlanul háttérbe szorult a fagyasztógépek, hűtőgépek, a konzervek és egyéb tartósítószerek mellett.

Pedig az aszalás teljes értékű, garantáltan tartósítószer mentes eljárásaival változatosan és tartalmasan egészíthetnénk ki étrendünket. Az aszalás a kezdeti időkben szinte teljesen a napfény segítségével történt, csak később alkották meg a tüzeléses aszalókat.

Az alábbiakban az aszalás otthon is elkészíthető gépezetével, a napkollektoros gyümölcsaszalóval és használatával szeretném megismertetni az érdeklődőket. Megépítéséhez nem kell más, csak egy darab fémlemez feketére festve, egy kicsivel nagyobb üveg- vagy átlátszó műanyaglap (polikarbonát), néhány deszka és csavarok, esetleg szegek. Ez a kollektoros gyümölcsaszaló hozzávetőleg egy család számára szükséges aszalványt képes előállítani a kertben növekvő terményekből folyamatosan mindig az éppen érőket aszalva.

Nagyon olcsó szerkezet, és mindenki elkészítheti akár otthon a szoba sarkában is. A kollektor egyszerű fakeretes készülék, melyben a fény hővé alakítását egy fekete matt festékkel vékonyan lefestett fémlemez végzi. A fémlemez két oldalát a keret belsejéhez rögzítjük, illetve a középső részét egyszerű fa alátétekkel merevítjük. Az aszalókeret (cserény) kialakításának legegyszerűbb módja a kettős fakeret közé szorított tüllháló, vagy szúnyogháló alkalmazása, mely viszonylag olcsó és könnyen kezelhető. A terményeket a keretekbe mindenkor csak egy rétegben szabad rakni, mert ha azokat fölhalmoznánk, úgy az aszalás egyenlőtlenül menne végbe. A nyerstermény aszalás közben megfülledhet, sőt erjedésnek is indulhat, aminek folytán az aszalvány savanyú ízű volna. Amint a termény, akár a gyümölcs, akár pedig a zöldség megaszalódik, úgy azonnal ki kell venni az aszalóból, mert ha tovább bent marad, úgy a kelleténél erősebben aszalódik meg, ami nemcsak az eredményt, hanem a minőséget is hátrányosan befolyásolja. Általában véve semmiféle aszalványt nem szabad hagyni az aszalóban kihűlni, mert ezáltal színét és fényét elveszíti és külseje nem eléggé mutatós.

Egy vázlatból kiindulva készítettem az aszalót, építőanyag értékesítőknél beszerezhető alapanyagból. A meleg levegőt az aszalványra vezető ház anyaga deszka (2,5×13 cm-es fenyő), a lábak anyaga 5×5 cm-es fenyő rúd, A lábakat 1,5 m hosszúra készítettem.

A napkollektort úgy alakítottam ki, hogy teteje a lábak között beférjen a meleg levegő elosztó térbe (azaz 45-cm legyen). Aljának szélességét legalább 70 cm-re kell méretezni a kellő áramlás biztosításához.

(Problémát csak a napkollektor okozhat, mivel nehéz lehet a kollektor fedőüveg kezelése vagy a műanyag (lehetőleg polikarbonát) beszerzése.)

A kollektort cseréplécekből alakítottam ki. Két fektetett lécből készült keret közé vékony fémlemezt helyeztem, aminek a Nap felé néző oldalát matt feketére festettem. A felső részt átlátszó polikarbonát lemezzel zártam le.

A napkollektor alsó részét két csap rögzíti a tartólábakhoz. Így a kollektor könnyen levehető a tartólábakról áthelyezésnél.

A meleg levegőt szállító rekeszt szúnyoghálóval zártam le, a darazsak bejutása ellen. Ajánlatos a tartólábakat favédelemmel (gombaölő és fedő lazúr) ellátni, mert a szabadban idővel károsodhatnak. Én vízlepergető lazúrral láttam el az egész aszaló külső felületét, de a belsőt érintetlenül hagytam.

Az aszalókeretek (cserények) 2,5×5 cm-es cseréplécből készültek, méretük 45×45 cm. Keretüket élére állítva szereltem össze, és két keret közé került a sűrűlyukú háló. A sarkokban lévő kis lábak a cserények egymásra helyezését szolgálják.

A cserények számát a napkollektor teljesítménye (levegő szállítása) határozhatja meg, de 4 cserénynél többre alig van egy háztartásban szükség. Ha a cserényekbe helyezett gyümölcsök (termények) nem aszalódnak egyformán (a felső jobban aszalódott, mint az alsó), sorrendjük felcserélése segít.

A felső rész tulajdonképpen egy fél cserény keret, ami felett a levegő kifúvó rész helyezkedik el. Ezt szúnyogháló zárja le a darazsak bejutásának megakadályozására. A hátsó kiáramló részt is műanyaglemez védi az eső ellen.

A műanyag (polikarbonát) tető az eső elleni védelmet biztosítja, míg az aszaló oldalainak védelmére a kiálló (fehér zárócsavaros) csonkokra helyezett műanyag lapok szolgálnak.

Az összeszerelt aszalót állítsuk olyan helyre, ahol a lehető legtöbb napfény éri a kollektort. Napos időben akár három nap is elegendő a cserényekbe helyezett gyümölcs aszalásához, ha betartják az irányelveket. A különféle gyümölcsök aszalásáról számos leírás található a világhálón, de az egyéni tapasztalat mindegyiknél javíthat valamit a végeredményen.

forrás: sokszinuvidek.hu

Kapcsolódó tartalom:napenergia napkollektor

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?

Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.

A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.

A hálózat kérdése

Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.

A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.

Az elszámolási rendszer jövője

2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.

Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.

Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!

A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át.

A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.

Tovább olvasom