Zöld Energia

Így készíts olcsón és egyszerűen napkollektoros aszalót!

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2014-08-01

Szerző:

Hell

Az egyik ősi tartósítási módszer, az aszalás ma méltatlanul háttérbe szorult a fagyasztógépek, hűtőgépek, a konzervek és egyéb tartósítószerek mellett.

Pedig az aszalás teljes értékű, garantáltan tartósítószer mentes eljárásaival változatosan és tartalmasan egészíthetnénk ki étrendünket. Az aszalás a kezdeti időkben szinte teljesen a napfény segítségével történt, csak később alkották meg a tüzeléses aszalókat.

Az alábbiakban az aszalás otthon is elkészíthető gépezetével, a napkollektoros gyümölcsaszalóval és használatával szeretném megismertetni az érdeklődőket. Megépítéséhez nem kell más, csak egy darab fémlemez feketére festve, egy kicsivel nagyobb üveg- vagy átlátszó műanyaglap (polikarbonát), néhány deszka és csavarok, esetleg szegek. Ez a kollektoros gyümölcsaszaló hozzávetőleg egy család számára szükséges aszalványt képes előállítani a kertben növekvő terményekből folyamatosan mindig az éppen érőket aszalva.

Nagyon olcsó szerkezet, és mindenki elkészítheti akár otthon a szoba sarkában is. A kollektor egyszerű fakeretes készülék, melyben a fény hővé alakítását egy fekete matt festékkel vékonyan lefestett fémlemez végzi. A fémlemez két oldalát a keret belsejéhez rögzítjük, illetve a középső részét egyszerű fa alátétekkel merevítjük. Az aszalókeret (cserény) kialakításának legegyszerűbb módja a kettős fakeret közé szorított tüllháló, vagy szúnyogháló alkalmazása, mely viszonylag olcsó és könnyen kezelhető. A terményeket a keretekbe mindenkor csak egy rétegben szabad rakni, mert ha azokat fölhalmoznánk, úgy az aszalás egyenlőtlenül menne végbe. A nyerstermény aszalás közben megfülledhet, sőt erjedésnek is indulhat, aminek folytán az aszalvány savanyú ízű volna. Amint a termény, akár a gyümölcs, akár pedig a zöldség megaszalódik, úgy azonnal ki kell venni az aszalóból, mert ha tovább bent marad, úgy a kelleténél erősebben aszalódik meg, ami nemcsak az eredményt, hanem a minőséget is hátrányosan befolyásolja. Általában véve semmiféle aszalványt nem szabad hagyni az aszalóban kihűlni, mert ezáltal színét és fényét elveszíti és külseje nem eléggé mutatós.

Egy vázlatból kiindulva készítettem az aszalót, építőanyag értékesítőknél beszerezhető alapanyagból. A meleg levegőt az aszalványra vezető ház anyaga deszka (2,5×13 cm-es fenyő), a lábak anyaga 5×5 cm-es fenyő rúd, A lábakat 1,5 m hosszúra készítettem.

A napkollektort úgy alakítottam ki, hogy teteje a lábak között beférjen a meleg levegő elosztó térbe (azaz 45-cm legyen). Aljának szélességét legalább 70 cm-re kell méretezni a kellő áramlás biztosításához.

(Problémát csak a napkollektor okozhat, mivel nehéz lehet a kollektor fedőüveg kezelése vagy a műanyag (lehetőleg polikarbonát) beszerzése.)

A kollektort cseréplécekből alakítottam ki. Két fektetett lécből készült keret közé vékony fémlemezt helyeztem, aminek a Nap felé néző oldalát matt feketére festettem. A felső részt átlátszó polikarbonát lemezzel zártam le.

A napkollektor alsó részét két csap rögzíti a tartólábakhoz. Így a kollektor könnyen levehető a tartólábakról áthelyezésnél.

A meleg levegőt szállító rekeszt szúnyoghálóval zártam le, a darazsak bejutása ellen. Ajánlatos a tartólábakat favédelemmel (gombaölő és fedő lazúr) ellátni, mert a szabadban idővel károsodhatnak. Én vízlepergető lazúrral láttam el az egész aszaló külső felületét, de a belsőt érintetlenül hagytam.

Az aszalókeretek (cserények) 2,5×5 cm-es cseréplécből készültek, méretük 45×45 cm. Keretüket élére állítva szereltem össze, és két keret közé került a sűrűlyukú háló. A sarkokban lévő kis lábak a cserények egymásra helyezését szolgálják.

A cserények számát a napkollektor teljesítménye (levegő szállítása) határozhatja meg, de 4 cserénynél többre alig van egy háztartásban szükség. Ha a cserényekbe helyezett gyümölcsök (termények) nem aszalódnak egyformán (a felső jobban aszalódott, mint az alsó), sorrendjük felcserélése segít.

A felső rész tulajdonképpen egy fél cserény keret, ami felett a levegő kifúvó rész helyezkedik el. Ezt szúnyogháló zárja le a darazsak bejutásának megakadályozására. A hátsó kiáramló részt is műanyaglemez védi az eső ellen.

A műanyag (polikarbonát) tető az eső elleni védelmet biztosítja, míg az aszaló oldalainak védelmére a kiálló (fehér zárócsavaros) csonkokra helyezett műanyag lapok szolgálnak.

Az összeszerelt aszalót állítsuk olyan helyre, ahol a lehető legtöbb napfény éri a kollektort. Napos időben akár három nap is elegendő a cserényekbe helyezett gyümölcs aszalásához, ha betartják az irányelveket. A különféle gyümölcsök aszalásáról számos leírás található a világhálón, de az egyéni tapasztalat mindegyiknél javíthat valamit a végeredményen.

forrás: sokszinuvidek.hu

Kapcsolódó tartalom:napenergia napkollektor

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2022-09-29

Szerző:

Hell

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom