Zöld Energia

Energiatermelő járólapokkal oldanák meg a közvilágítást

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-15

Szerző:

Hell

Az angol cég által előállított járólapok minden egyes lépésből 7 Watt energiát nyernek, amelyet a beléjük épített akkumulátorokban tárolnak el.

Laurence Kemball-Cook az EON energiai vállalatnál töltött gyakorlati ideje alatt kapta a feladatot, hogy az utcai lámpák energiaszükségletére dolgozzon ki egy alternatív megoldást. Városi környezetben nem könnyű alkalmazni a nap – és szélenergiát a nem éppen ideális körülmények között – a házak nem csak árnyékolnak, de a szelet is jó eséllyel lefogják. A probléma később is foglalkoztatta, végül Laurence rájött, hogy a megoldás végig ott hevert a lába előtt, pontosabban alatta: olyan járólapot alkotott, amely a gyalogosok lépései által kifejtett energiát hasznosítja – írja a The Guardian.

2009-ben meg is alapította cégét, de hosszú évekbe telt a technológia kidolgozása és a befektetők megnyerése. Minden egyes lépés körülbelül 7 Watt teljesítményt ad le, amit a lapba épített akkumulátor tárol, hogy később utcai lámpák, vagy más eszközök energiaellátásához járuljon hozzá. A technológia iránti nagy érdeklődés nem maradt el, így Laurence cége már olyan nagyágyúk megrendeléseire is dolgozott már, mint a Siemens, a Coca-Cola vagy akár a londoni Heathrow repülőtér, de a tavalyi, brazíliai labdarúgó világbajnokság alatt, egy egész utcai focipályát ezekkel a járólapokkal fedtek le, amely elegendő áramot termelt, hogy a naplemente után is reflektorokkal világítsák meg a pályát.

Ráadásul nem csak az energia, de a lapokból kinyerhető adatok is hasznosak lehetnek, amelyek képet adhatnak az emberek mozgásáról, vagy akár a vásárlók nyomon követéséről. “Elképzelésünk szerint a Google egész utcákat fog beborítani a járólapjainkkal a jövőben, és a nyert adatokat a legkülönönözőbb módon tudják majd hasznosítani.” – nyilatkozta Laurence, aki Kína helyett a kelet-közép európai régióba helyezte a termelését. A cégnek 30 alkalmazottja van és a londoni központ mellett Los Angeles-ben is nyitottak egy irodát. Az egyetlen bökkenő, hogy jelenleg 1250 dollárba kerül lefedni egy négyzetmétert, azonban Laurence figyelmeztet, hogy a napenergia hasznosításához is 58 évre volt szükség. Tervei szerint 20 év múlva olyan mértékben csökkenteni tudják a technológia költségeit, hogy reményeik szerint a legtöbb nagyvárosban találkozhatunk majd a Pavegen Systems járólapjaival.

forrás: hvg.hu

Kapcsolódó tartalom:járólap Laurence Kemball-Cook Pavegen Systems

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Hell

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Tovább olvasom