Zöldinfó
Mobilappal is védenék a cápákat

Nyugodtabb életet ígér az ikonikus halnak a FAO új digitális eszköze, amely révén gyorsan beazonosíthatóvá válnak bizonyos fajtái. Az újonnan kifejlesztett iSharkFin nevű szoftver segít megóvni a veszélyeztetett cápafajokat és az illegális cápauszony-kereskedelemben is hasznos eszköz lehet.
“A vámhivatal dolgozói, a halpiacokat felügyelő hatóságok, de akár halászok, akik el akarják kerülni, hogy védett fajok akadjanak a hálójukba, profitálhatnak az iSharkFin használatából” – mondta Monica Barone, a FAO Halászati és Akvakultúra Osztályának a szoftverért felelős csapatának vezetője.
A projektet 2013-ban indították, miután a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) alá öt cápafaj is bekerült.
Az iSharkFin a gyakorlatban
Az eszköz a gépi tanulási módszerekre építve kínál egyfajta tudásbázist a kikötői, piaci vagy vámellenőrzést végző személyek és halkereskedők számára, akik nem rendelkeznek megfelelő taxonómiai ismeretekkel.
A szoftver működése a következő: a felhasználó feltölt egy képet, majd kiválaszt néhány, az uszonyra és az állatra jellemző ismertetőjegyet, majd egy algoritmus összeveti az információkat a memóriában tároltakkal és az alapján beazonosítja a cápafajt – mindezt alig pár perc alatt. Már készülőben van a táblagépekre és okostelefonokra optimalizált verzió is, ezzel is szélesítve a felhasználási lehetőségeket.
Jelenleg a leglátványosabb ismertetőjel, a hátuszony alapján 35 cápafaj beazonosítására képes a FAO iSharkFin szoftver, ezen túlmenően hétre a farokuszony alapján. Ezek a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban szereplő fajok. Bár további fajokkal bővül majd az adatbázis, a munkát nehezíti, hogy egyes cápafajok ritkasága jelentősen megnöveli az adatgyűjtéshez szükséges időt.
A szoftvert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a spanyol Vigói Egyetemmel közösen fejlesztette, a pénzügyi támogatást a Washingtoni Egyezmény és a japán kormány biztosították.
Kihalóban a nagyragadozók
Az iSharkFin akár a globális cápahalászat mértékére vonatkozóan, egy régóta lezáratlan vita, is döntő információval szolgálhat. A számok ugyanis komoly eltéréseket mutatnak. Egy tanulmány szerint a lehalászott cápák száma évente akár a 73 milliót, a teljes állomány 6 %-t is meghaladhatja. Ez nem csupán magasabb a fajfenntartáshoz szükséges értéknél, tekintve, hogy a cápa azon fajok közé tartozik, amelyek lassan érik el az ivarérett kort és kevés utódjuk van, de négyszerese a FAO adatbázisában szereplő és a hivatalos statisztikákra építő adatnak.
A nagy különbség okát sokan a „cápauszony-leválasztás” rovására írják, amikor a hal uszonyát levágva az állatot visszadobják a tengerbe. Ez a gyakorlat sok országban tiltott, és a cápauszony kereskedelme csak abban az esetben megengedett, ha az egész halat hasznosítják.
Itt lép a képbe az iSharkFin, miután a szoftverbe feltöltött fényképek alapján felbecsülhetővé válik az állat nagysága és súlya, és akár a cápahalászat teljes volumenére is következtetni lehet, tette hozzá Barone. A nyílt tengerekkel való megfelelő gazdálkodás, beleértve a felelős halászat és a veszélyeztetett fajok megóvásának kérdéseit is, a témája a héten zajló római FAO workshopnak.
forrás: piacesprofit.hu

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés