Zöldinfó
Mobilappal is védenék a cápákat
Nyugodtabb életet ígér az ikonikus halnak a FAO új digitális eszköze, amely révén gyorsan beazonosíthatóvá válnak bizonyos fajtái. Az újonnan kifejlesztett iSharkFin nevű szoftver segít megóvni a veszélyeztetett cápafajokat és az illegális cápauszony-kereskedelemben is hasznos eszköz lehet.
“A vámhivatal dolgozói, a halpiacokat felügyelő hatóságok, de akár halászok, akik el akarják kerülni, hogy védett fajok akadjanak a hálójukba, profitálhatnak az iSharkFin használatából” – mondta Monica Barone, a FAO Halászati és Akvakultúra Osztályának a szoftverért felelős csapatának vezetője.
A projektet 2013-ban indították, miután a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) alá öt cápafaj is bekerült.
Az iSharkFin a gyakorlatban
Az eszköz a gépi tanulási módszerekre építve kínál egyfajta tudásbázist a kikötői, piaci vagy vámellenőrzést végző személyek és halkereskedők számára, akik nem rendelkeznek megfelelő taxonómiai ismeretekkel.
A szoftver működése a következő: a felhasználó feltölt egy képet, majd kiválaszt néhány, az uszonyra és az állatra jellemző ismertetőjegyet, majd egy algoritmus összeveti az információkat a memóriában tároltakkal és az alapján beazonosítja a cápafajt – mindezt alig pár perc alatt. Már készülőben van a táblagépekre és okostelefonokra optimalizált verzió is, ezzel is szélesítve a felhasználási lehetőségeket.
Jelenleg a leglátványosabb ismertetőjel, a hátuszony alapján 35 cápafaj beazonosítására képes a FAO iSharkFin szoftver, ezen túlmenően hétre a farokuszony alapján. Ezek a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban szereplő fajok. Bár további fajokkal bővül majd az adatbázis, a munkát nehezíti, hogy egyes cápafajok ritkasága jelentősen megnöveli az adatgyűjtéshez szükséges időt.
A szoftvert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a spanyol Vigói Egyetemmel közösen fejlesztette, a pénzügyi támogatást a Washingtoni Egyezmény és a japán kormány biztosították.
Kihalóban a nagyragadozók
Az iSharkFin akár a globális cápahalászat mértékére vonatkozóan, egy régóta lezáratlan vita, is döntő információval szolgálhat. A számok ugyanis komoly eltéréseket mutatnak. Egy tanulmány szerint a lehalászott cápák száma évente akár a 73 milliót, a teljes állomány 6 %-t is meghaladhatja. Ez nem csupán magasabb a fajfenntartáshoz szükséges értéknél, tekintve, hogy a cápa azon fajok közé tartozik, amelyek lassan érik el az ivarérett kort és kevés utódjuk van, de négyszerese a FAO adatbázisában szereplő és a hivatalos statisztikákra építő adatnak.
A nagy különbség okát sokan a „cápauszony-leválasztás” rovására írják, amikor a hal uszonyát levágva az állatot visszadobják a tengerbe. Ez a gyakorlat sok országban tiltott, és a cápauszony kereskedelme csak abban az esetben megengedett, ha az egész halat hasznosítják.
Itt lép a képbe az iSharkFin, miután a szoftverbe feltöltött fényképek alapján felbecsülhetővé válik az állat nagysága és súlya, és akár a cápahalászat teljes volumenére is következtetni lehet, tette hozzá Barone. A nyílt tengerekkel való megfelelő gazdálkodás, beleértve a felelős halászat és a veszélyeztetett fajok megóvásának kérdéseit is, a témája a héten zajló római FAO workshopnak.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.
Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés