Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Befejezi az erdőirtást a McDonalds

Létrehozva:

|

Részben talán munkajogi és élelmiszerminőségi botrányai miatt érezte szükségét a gyorsétteremhálózat menedzsmentje, hogy egy politikailag korrekt üzenettel álljon elő. A McDonalds vállalta, hogy teljes ellátási láncát megtisztítja olyan alapanyagoktól, melyek gyártása erdőirtást okoz.

Az “olcsó kalória” zászlóvivője, a globalizáció szimbóluma éppúgy alkalmaz pálmaolajat termékeikben, mint sok más tejfölt, vajat, testápolót, csokoládét gyártó világmárka, melyekben szintén megtalálható a pálmaolaj.

A nyugati világ pálmaolaj igénye hatalmas. Az olajpálmából kinyert olaj kozmetikai termékekben, fogkrémekben, testápolókban és csokoládékban kerül felhasználásra – de a “környezetbarátnak” nevezett bioüzemanyagokban is. A kereslet kielégítésére esőerdőket tüntetnek el és helyette országnyi területeket ültessenek be monokultúrás állománnyal: olajpálmafákkal. Eközben megfosztják élőhelyüktől a veszélyeztetett fajokat, például az orangutánt.

A vállalat vezetői kijelentették, hogy ezentúl nem vásárolnak olyan beszállítótól, mely közreműködik az őserdők és a tőzeglápok kiirtásában. A menedzsment konkrét határidőket tűz ki minden egyes nyersanyag tekintetében, hogy rövid időn belül végbemenjen a beszállítói hálózat ráncba szedése.

Advertisement

A McDonalds azt is kijelentette, hogy ezentúl odafigyel az emberi jogok tisztességben tartására és védelmére olyan helyzetekben, ahol az ellátási láncba bevont termőföld használatát vita övezi. Ezzel tehát többet vállalt be a McDonalds, mint a pálmaolaj-beszerzésüket megtisztító vetélytársak.

A World Wildlife Fund (WWF) reményének adott hangot, hogy a döntés új sztenderdet állít az élelmiszeriparban és más cégek is követni fogják a McDonalds példáját.

Advertisement

Az Aggódó Tudósok Szervezete (UCS) egyik összesítésében már jelezte, hogy a gyorsétterem-szektor jócskán lemaradt más ágazatoktól abbéli törekvésében, hogy termékeiben csakis erdőirtás-mentes pálmaolajat használjon, jelentette a Reuters. Mint ismeretes, korábban a Nestlé KitKat csokijának renoméja is besározódott azzal a Greenpeace-kampánnyal, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy az édességhez szükséges pálmaolajat olyan óriási olajpálma-ültetvényekről szerzik be, melyek telepítéséért esőerdőket irtanak ki, s ez az őshonos gorillák életterének szűkülését, számuk csökkenését vonja maga után.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák