Zöld Közlekedés
Közel minden tizedik magyar indul útnak e-rollerrel
Az e-rollerezők több mint kétharmada rövidebb távra, 11%-uk rendszeresen közlekedik a népszerű eszközzel- derült ki a MediaMarkt friss reprezentatív kutatásából.
A megkérdezettek közel fele bárhol – akár a járdán is – közlekedik vele, pedig csak 10%-uk tartja ezt szabályosnak. A jármű népszerűsége folyamatosan növekszik, egy év alatt több mint ötszörösére nőtt a kereslet iránta a műszaki áruházlánc adatai szerint. Majdnem minden tizedik magyar használ e-rollert közlekedés céljával, 11%-uk rendszeres használó, 64% pedig rövidebb utakra választja az eszközt a MediaMarkt legfrissebb kutatása szerint, amelyet a Pulzus kutatócég készített. A válaszadók 20%-a főként élményszerzés céljával, vagy kíváncsiságból e-rollerezik, 6%-uk pedig az autó helyett használja.
„Az elektromos rollerek térhódításával egy új alternatív közlekedési eszköz ékelődött be a lakosok életébe, és tény, hogy az eszköz népszerűségének növekedésében a pandémiának is nagy szerepe volt.” – mondja Bálint Péter, a MediaMarkt kategóriamenedzsere. „Az e-rollerek iránti kereslet a vírus komolyabb hullámainak lecsengésével sem torpant meg, hiszen az elmúlt öt hónapban a forgalom ötszörösét realizáltuk előző év ugyanezen időszakához viszonyítva.” A szakember azt is hozzátette, hogy az elektromos rollerekkel a belsőégésű motoros gépjárművekhez képest környezetkímélőbb módon, és viszonylag gyorsan lehet közlekedni. Az e-rollerek vásárlásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, például, hogy a vevő mekkora távra és milyen gyakran akarja használni. Ha csak alkalmanként utazna vele, akkor elég a 10-15 km hatótávolságú roller, ha rendszeresen, nagyobb távra, akkor érdemes nagyobb hatótávú járművet választani.
„Vannak gyerek és felnőtt rollerek, előbbiek ára 55 és 100 ezer forint között mozog, utóbbi pedig 115-320 ezer forint között. Mindkét korcsoportra illeszkedő kategóriában megkülönböztetünk belépő szintű, kedvezőbb árú modelleket, valamint magasabb kategóriájú, felső- és felsőközép-kategóriájúakat. Előbbiek könnyebbek, de kisebb a teljesítményük és a hatótávuk a magasabb kategóriájú eszközökénél. Érdemes vásárlás előtt konzultálni egy áruházi szaktanácsadóval, hogy a tényleges használati célnak megfelelő eszközt vihesse haza a vásárló” – összegezte Bálint Péter.
A műszaki áruházlánc beszámolója szerint a legnépszerűbbek a közép- és felsőközép-kategóriájú, felnőtteknek szánt modellek, amelyek 25–30 km-es hatótávúak, valamint egyre keresettebbek a 40–45 km hatótávú, felső kategóriás rollerek is, ezek már több funkcióval, megbízhatóbb fékrendszerrel, beépített világítórendszerrel és akár sebességtartó automatikával is rendelkeznek.
További szempontok a motor és az akkumulátor ereje, ugyanis ezek határozzák meg, hogy mekkora távolságot lehet megtenni. Egy 300 wattos motorral jellemzően 25 km/órás végsebességet lehet elérni, és 30 kilométeres a maximális hatótávolság. Az erősebb motor és akkumulátor az emelkedőket és a nagyobb távot is jobban bírja, és ritkábban kell tölteni. Az e-rollerek terhelhetősége is változó, de vannak olyan típusok, amelyek akár 100-120 kilós embert is elbírnak.
Az okoseszközök imádóinak pedig már elérhetőek olyan modellek, amelyek telefonos applikációval is összeköthetőek, így ellenőrizhető az akkumulátor töltöttségi szintje, az elért maximális távolság és sebesség, nem utolsó sorban pedig lopásgátló funkció is beállítható.
A szabályok és a valóság: hol használják az e-rollereket?
Az eseti, vagy állandó jelleggel e-rollerezők 45%-a azt vallotta, hogy szinte bárhol közlekedik az eszközzel, mindennek ellenére a megkérdezettek mindössze 10%-a tartja ezt szabályosnak. Várhatóan a közeljövőben módosítják a KRESZ erre vonatkozó szabályait, de jelenleg az e-rollerekre a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis sem a járdán, sem a biciklisávban nem szabadna velük közlekedni. Ezzel a válaszadók több mint harmada van tisztában, és külön érdekesség, hogy a csak járdán – ezek szerint szabálytalanul – közlekedők körében ez az arány 54%. Az összes megkérdezett e-rollerező mindössze 8%-a véli úgy, egyelőre még tévesen, hogy létezik külön, e-rollerekre alkalmazható szabályozás.
Zöld Közlekedés
Forradalmi megközelítés a levegőminőség értékelésében
Magyar közreműködéssel születtek új javaslatok a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában – írta meg az alternativenergia.hu. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a Nature folyóiratban jelentek meg, a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint kiemelik, a kutatók bíznak abban, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához. A közlemény szerint a rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.
A szálló por okozta betegségek kialakulásában több tényező együttes és bonyolult kölcsönhatása játszik szerepet. A levegő minőségének objektív vizsgálata ezért kulcsfontosságú a megfelelő intézkedések meghozatalához. A kutatás a levegőminősítés módszertanának javítását célozta tudományos megalapozottsággal, és külön kiemelve a közúti gépjárműforgalom és a fatüzelés jelentős levegőkörnyezeti kockázatait. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg a napokban. Első megközelítésben a levegőminőség vizsgálatakor a szakemberek az aeroszol tömegét használják mérőszámként, amelyet azután egyéb tulajdonságok figyelembevételével finomítanak. A legújabb kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy a szálló por egészségi hatásainak egyik legfontosabb mechanizmusa a sejti szinten kialakuló oxidáns-antioxidáns egyensúly felborulása a légzőrendszerben, ami oxidatív stresszhez vezethet, végezetül pedig atípusos gyulladáson keresztül növeli a különféle megbetegedések kockázatát.
Mindezt okozhatják a szennyezett levegőben kialakuló, nagy oxigéntartalmú és erősen reakcióképes kémiai anyagok, az ROS oxigénspecieszek, de okozhatja a tüdő antioxidáns védelmi rendszerének a gyengülése is. Ezt a fajta, az aeroszol által kiváltott oxidatív stresszt az oxidatív potenciállal (OP) lehet mérni és minősíteni, amely érték a részecskék több, káros tulajdonságát is figyelembe veszi. A nemzetközi összefogással készült tanulmányban 43 európai helyszínről származó, azonos eljárással és kétféle (AA és DTT) sejtmentes vizsgálattal meghatározott eredményeket vettek figyelembe. A Grenoble Egyetem professzora, Gaëlle Uzu vezetésével készült kutatás átfogó kiértékelési rendszerébe az ELTE TTK Kémiai Intézet BpART Laboratóriumának friss eredményei kerültek be.
“Megvizsgáltuk az oxidatív potenciál térbeli eloszlását Európában eltérő típusú levegőkörnyezetekben, majd különböző forgatókönyvek kiértékelésével betekintést kaptunk a levegőminőség szabályozásának újabb lehetőségeibe” – mutatott rá a kutatás jelentőségére Salma Imre, a hazai csoport vezetője, aki elmondta: a különböző szennyező források elemzésével olyan stratégiákat azonosítottak, amelyek tisztább és egészségesebb levegőhöz vezethetnek. A kutatók kimutatták, hogy célszerű az oxidatív potenciált, valamint a fő légszennyező forrásokat (például biomassza-tüzelés, szilárd fosszilis anyagok égetése, közúti gépjárműforgalom) és kiemelt (például fűtési és fűtésen kívüli) időszakokat külön-külön is figyelembe venni a légköri koncentrációk mellett vagy akár helyett. Eredményeik alapján tudományos szintű javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Unió Tanácsa részére egy új típusú szabályozás módszertanára vonatkozóan – írják a közleményben.
Mint kiemelik, a kutatás részvevői bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulnak egy élhetőbb, egészségesebb levegőjű Európához. A tanulmány ugyanakkor nem csak a szakpolitika, de a kutatói közösség számára is fontos lehet az aeroszolok káros egészségi hatásainak a jobb megismerése céljából – hangsúlyozzák. A BpART Laboratórium tagja Salma Imre mellett Weidinger Tamás, Rohonczy János, Vasanits Anikó és Vörösmarty Máté. A kutatásban doktorandusz és végzős egyetemi hallgatók is rendszeresen részt vesznek, jelenleg három hallgató dolgozik kapcsolódó témákon. Bővebb információ a BpART Laboratórium weblapján található meg.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek óta halogatom a napelem telepítést, már késő?
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
