Zöldinfó
Négy millió kilogramm élelmiszert mentett meg 2022 első felében az Élelmiszerbank
Eddig 211 ezer rászorulóhoz juttatott el az Élelmiszerbank többségében lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket, amiket a szervezet áruházakból és élelmiszergyártóktól gyűjtött össze.
Év eleje óta 170 áruházzal gyarapodott a rendszer, ez több mint 40 százalékos bővülés. Jelenleg az ország 576 pontján gyűjtik össze mindennap a megmaradt zöldség-gyümölcsöt, pékárut és egyéb, forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékeket. A jótékonysági szervezet az elmúlt 17 évben csaknem 100 millió kilogramm feleslegessé vált élelmiszert mentett meg, hogy azok ne a kukában végezzék, hanem nehéz sorsú emberek asztalára kerüljenek – olvasható a dokumentumban. Az áruházi mentésen túl 400 ezer kilogramm áru érkezett az Élelmiszerbank raktárába közvetlenül gyártóktól és forgalmazóktól, ezek egy részét kifejezetten az ukrajnai háború elől menekülők támogatására ajánlották fel a cégek. A többi adomány innen is gyermekotthonokba, családsegítő szolgálatokhoz, fogyatékkal élőket segítő szervezetekhez, hajléktalanellátó központokba, az idősgondozásban, nagycsaládos egyesületekhez és az ország elmaradott térségeiben lévő településekre került.
Az egyesület közleményében felidézi, hogy egy, több mint 500 karitatív szervezetből álló országos hálózatot épített fel, a közreműködő partnerek segítségével naponta átlagosan 22-23 ezer kilónyi élelmiszert tud összegyűjteni, valamint rászorulókhoz juttatni nonprofit alapon, a rászorulók számára térítésmentesen, túlnyomórészt önkéntes munkára támaszkodva. A szociális élelmiszermentés, amit az Élelmiszerbank végez, a nélkülözés enyhítése mellett egyúttal környezetvédelmi célokat is szolgál. Az ENSZ kutatása szerint a világon az összes üvegházhatású gáz 10 százaléka a kidobott és bomlásnak induló élelmiszerekhez és az előállításukhoz, feldolgozásukhoz, illetve a szállításukhoz feleslegesen felhasznált természeti erőforrásokhoz köthető – hívják fel a figyelmet.
Az Egyesület által az év első felében megmentett 4 millió kilogrammnyi áru előállításának és lebomlásának 9500 tonna lett volna a szén-dioxid-lábnyoma. Egy ekkora kibocsátás megkötéséhez egy 46 hektáros erdő lett volna elegendő, ami a fővárosi Gellért-hegy méretével vetekszik – írják a közleményben. A szervezet hozzáteszi: az elmúlt hónapok extrém áremelkedései az étkezési kiadásokon érzékelhetők leginkább a háztartásokban. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy van olyan vidéki város, amelyben az elmúlt hetekben kétszer annyi nagycsaládos szülő kért segítséget a szervezet élelmiszerosztásain, mint korábban bármikor – teszik hozzá.
“Az elmúlt években, évtizedekben általános jelenség volt, hogy a fiatalok már kevésbé becsülték meg az élelmiszert, mint a szüleik, nagyszüleik generációja. Ez a hozzáállás most jelentősen változik, hiszen még a tehetősebb rétegeknek is változtatniuk kell a vásárlási és fogyasztási szokásaikon” – idézi a közlemény Nagygyörgy Andrást, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatóját. A drágulás következtében várhatóan csökkenni fog a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége, ami a Nébih felmérései szerint az elmúlt években 65 kilogramm körül mozgott fejenként – írják. A pazarlás csökkentéséhez, a feleslegek elkerüléséhez nyújt tanácsokat az Élelmiszerbank nemrég indított edukációs honlapja, az eselytazetelnek.hu.
Zöldinfó
Felfüggesztették a Jedlik-program távhőtermelői és távhőszolgáltatói kiírásait
Telitalálatnak bizonyultak a Jedlik-program távhőtámogatásai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu cikke szerint a távhőszolgáltatóknak szóló kiíráshoz hasonlóan a második benyújtási szakasz után a távhőtermelők megújuló alapú fejlesztéseit ösztönző kiírást is fel kellett függeszteni a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A két felhívás együttesen 96 milliárd forintos keretösszegére 96 támogatási igény érkezett be közel 136 milliárd forint értékben – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-nek megküldött közleményében. A távfűtési rendszerek zöldítésével, hatékonyságának javításával csökken az energiafelhasználás, mérséklődnek az importkitettségek, erősödik az ellátás biztonsága – tette hozzá a minisztérium. Magyarországon több mint 210 távhőrendszer tartja melegen mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó otthonát és több mint tízezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, bevásárlóközpontot és sportlétesítményt a fűtési szezonban. Az ágazati beruházások a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet – írták.
Felidézték: a Jedlik-program elsőként megnyílt kiírására június közepétől szeptember végéig jelentkezhettek a távhőszolgáltatók. A két lezárult benyújtási szakaszban 65 pályázat futott be összesen 73,6 milliárd forint támogatásra. Az értékelés folyamatban van, egy nyertes legalább 20 millió, de legfeljebb 1,5 milliárd forint állami hozzájárulást kaphat. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint az energiahatékonyság fokozására fordítható. A fennmaradó 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrások, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra vehető igénybe. A Jedlik Ányos Energetikai Program másik ágazati elemében a távhőtermelők igényelhettek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére július 21-étől október 27-ig. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. E programelemben két benyújtási körben 31 távhőtermelő igényelt együttesen 62,2 milliárd forintot – tájékoztatott az EM.
A kormány a családokat is segíti a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén indult el a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az okosmérővel felszerelt otthonokban élők tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek majd a távfűtésért. A lehetőség felfüggesztéséig itt több mint 900 jelentkező kért összesen 7,6 milliárd forint vissza nem térítendő forrást. Kiemelték: a kormány a három programban összesen tehát több mint 100 milliárd forint támogatást biztosított a távhőrendszerek korszerűsítésére. Az Energiaügyi Minisztérium vizsgálja a keretemelés lehetőségét a sikeres kiírásokban.
A minisztérium megjegyezte: a Jedlik Ányos Energetikai Program további felhívásai is kedvező fogadtatásra találtak. A vidéki településeket a helyi közvilágítás energiatakarékos eszközökre cserélésében segítő programelem több mint ezer kisváros és község érdeklődését keltette fel. Az energetikai kutatás-fejlesztést ösztönző pályázatra a keretösszeg dupláját meghaladó támogatási igényt nyújtottak be a cégek. A népszerű programcsomag következő elemeként hamarosan megnyílik az ipari energiatárolók telepítését célzó 50 milliárd forintos felhívás – ígérte a minisztérium. A Jedlik-program összesen már több mint 500 milliárd forint támogatással csökkenti a vállalkozások, önkormányzatok és egészségügyi intézmények energiafogyasztását és rezsiterheit – összegezték.
-
Zöld Energia15 óra telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
