Zöld Energia
Rezsiárak: Napelem telepítési bumm indult Magyarországon
Jelentősen nőtt a napelemek iránt a kereslet az elmúlt két három hétben – mondta a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az MTI-nek.
Kiss Ernő közölte, 2021-ben Magyarországon a tagvállalataik, illetve más vállalkozások együttesen 35 ezer háztartásba telepítettek napelemes rendszereket, illetve napelemes erőműveket. Idén viszont csak az elmúlt hetekben körülbelül 60 ezer megkeresés érkezett a szövetséghez. Ráadásul a vállalkozásoknak is több ezer napelemes rendszerre van igényük, hiszen már évek óta piaci áron kapják a villamos energiát. Mindez pedig nagy leterheltséget okoz, ezért a szövetség elnöke biztos abban, hogy a nemrégiben jelzett igények megvalósításának egy része átcsúszik jövőre. Ugyanakkor jelezte, a legnagyobb gátló tényező, hogy a napelemes rendszerek telepítésére vonatkozó, az energiaszolgáltatók által kiadott műszaki gazdasági tájékoztatóra a szolgáltatók leterheltsége miatt, a jogszabályban rögzített 30 nappal szemben, több hónapot, akár fél évet is kell várni.
Kiss Ernő elmondta, ha egy ügyfél megkeresi a szövetség tagjait, hogy szeretne napelemes rendszert telepíteni, akkor első lépésben a felkeresett kivitelezőnek az áramszolgáltatóhoz be kell jelenteni a napelemes rendszer telepítésére vonatkozó igényét. Erre azért van szükség, mert bár a napelemes rendszer nem engedélyköteles, de a telepítéséhez szolgáltatói hozzájárulás kell. Ez alapján lehet ugyanis megkezdeni a kivitelezést, ami egy átlagos méretű rendszernél mindössze egy napig tart. Rendkívüli problémának nevezte a szövetség elnöke, hogy az áramszolgáltatók a 2,5 kilowattnál nagyobb teljesítményű napelemes rendszer telepítésénél a korábbi gyakorlatot szigorították. Most már az esetek döntő többségében megkövetelik a felhasználótól, hogy alakítsa át ingatlanában a villamoscsatlakozásának helyét, mielőtt benyújtja a napelemes rendszerre az igényét. Ez korábban egyetlen lépésben meg lehetett tenni.
Az új szabályozás értelmében ez a beruházás, amely önmagában átlagosan 500 ezer forint, több hónapos csúszást eredményez a beruházás megvalósításában. Mindezt a szövetség elnöke értelmetlennek tartja, mert a beruházás után sok esetben elutasíthatják a napelemes rendszer telepítésére vonatkozó igénybejelentést. A másik nagy problémát a termékhiány jelenti. Az orosz-ukrán háború hatására ugyanis egész Európában óriási a kereslet a napelemek és az inverterek iránt. Globális szinten a napelemgyártás 85 százaléka Kínában található, majd Dél-Koreában és az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországon részegységeket gyártanak – jellemzően kínai alapanyagból – például Csornán és Kecskeméten. Ezért az ország importra szorul. Kiss Ernő elmondta, a szövetségnek több mint 300 tagvállalata van, amelyektől elvárják egyebek mellett, hogy képzett szakemberekkel rendelkezzenek és legyen több lezárt üzleti évük, azaz most induló cég nem lehet a szövetség tagja.
Zöld Energia
Önfenntartó ökoszisztéma lehet a jövő napelemparkjaiból
Új választ ad a napelemparkok és a mezőgazdasági területhasználat közötti dilemmára az a projekt, amelyet a Renergy Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közösen valósít meg.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az innovatív agrárenergetikai koncepció ugyanazon a helyen kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a növénytermesztést, öntözéssel és intelligens megoldásokkal támogatva a fenntartható, precíziós gazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A napelemparkok világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a tisztább energia előállításában, ugyanakkor gyakran hangzik el az a kritika velük kapcsolatban, hogy értékes mezőgazdasági területeket vonnak ki a művelésből. Erre a problémára kínál választ egy innovatív magyar agrárenergetikai koncepció, az OASIS, amelyet a Renergy Zrt. befektetőként és ötletgazdaként, míg a Virtualitica Kft. műszaki fejlesztőként a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával együttműködésben valósít meg. Lényege, hogy a fotovoltaikus rendszerek telepítése ne kiszorítsa, hanem kiegészítse vagy lehetővé tegye a mezőgazdasági termelést. Elsőre adódhat a kérdés: a haszonnövények fölé kerülő napkövető panelek árnyéka nem csökkenti-e a fotoszintézist és így a terméshozamot? Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója kifejtette: nemzetközi kísérletek és tapasztalatok alapján megfelelő sortávolság, panelméret és vezérlés kialakítása mellett több esetben nem csökken, hanem akár javulhat is a növények mikroklímája. Hozzátette: a projekthez több saját fejlesztés is kapcsolódik. Ilyen az egyedi kialakítású kombinált napelemtartó – az erre felfogatott öntözőfejek révén a rendszer képes vízzel ellátni az alatta található növényeket.
Az OASIS további előnye, hogy az így megnövekedett párolgás hűtheti a fotovoltaikus cellákat, amely kedvezően hathat az energiatermelés hatásfokára. További innováció az egyetem saját fejlesztésű UNiSense meteorológiai állomása, amely a környezeti paraméterek gyűjtésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer vezérlését.
Dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte: tangazdaságuk területén már felépült az a hálózatba kötött prototípuspark, amely valós körülmények között teszi lehetővé a koncepció működésének vizsgálatát, a fejlesztés finomhangolását és egy skálázható, piacképes termék létrehozását. Kiemelte: a projektben a Széchenyi István Egyetem kutatói a legmegfelelőbb növénykultúrák kiválasztását, az öntözési koncepció tökéletesítését, a munkabiztonsági szabályozás létrehozását, valamint a növények életciklusának adat- és szenzorvezérelt nyomonkövetését támogatják. „Ez a megközelítés értékes adatokat szolgáltathat a precíziós mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez is” – jegyezte meg.
A tervek szerint az öntözéssel összekötött növénytermesztés 2026 tavaszán kezdődik; az első évben kukorica és burgonya kerül a napelemek alá.Krupánszky Péter, a Renergy Zrt. tulajdonosa kifejtette, hogy az elsivatagosodás és a termőterületek romlása a világ egyre több régiójában – köztük Magyarország egyes területein is – súlyosbodó probléma. Hosszú távú víziójuk ezért túlmutat egy öntözésre képes naperőművi rendszeren: a cél olyan önfenntartó ökoszisztéma kialakítása, amely megelőzheti vagy segíthet visszafordítani a területek degradációját, munkát teremthet, és mérhetően javíthatja a helyi életminőséget.
A koncepció iránt jelentős érdeklődés mutatkozik afrikai és ázsiai piacokon is, ahol az élelmiszer-ellátási lánc kihívásai mellett az energiaellátás szintén kritikus kérdés. Az OASIS – a mezőgazdasági igények kiszolgálása mellett – villamosenergia-többletet termelhet, ami a parkhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek, szociális épületek és lakóközösségek energiaellátását támogathatja.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
