Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A G7 csoport továbbra is kiáll az orosz kőolaj árának korlátozása mellett

A G7 csoport továbbra is elkötelezett az orosz kőolaj világpiaci árának korlátozása mellett – közölték a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó országcsoport pénzügyminiszterei.

Létrehozva:

|

A soros elnök Németország pénzügyminisztériuma által kiadott közös nyilatkozat szerint a hetek megerősítik azt a “közös politikai szándékot”, hogy kidolgozzák és bevezessék az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállítását lehetővé tévő szolgáltatások globális tilalmát. Ilyen szolgáltatásokat csak abban az esetben szabad nyújtani, ha a kőolaj és az olajtermékek ára nem haladja meg az “árplafont”, amelyet a kezdeményezéshez csatlakozó országok “széles koalíciója” állapít meg és alkalmaz – írták. Hangsúlyozták: a hetek továbbra is elítélik Oroszország Fehéroroszország támogatásával Ukrajna ellen folytatott “brutális, indokolatlan, igazolhatatlan és törvénytelen” támadó háborúját. Oroszország háborúja globális gazdasági zavarokat okoz, veszélyezteti az energia- és élelmiszerellátás biztonságát, a hatására bekövetkezett drágulás pedig aránytalanul nagy mértékben sújtja a sérülékeny csoportokat, különösen az eleve élelmezési és költségvetési kihívásokkal küszködő országokban. Ezért továbbra is szükség van az Oroszország elleni határozott és összehangolt szankciókra, amelyek már éreztetik hatásukat és idővel tovább erősödnek majd, jelentősen visszavetve az orosz gazdaság teljesítőképességét – fejtették ki.

Mint írták, a tervezett árplafon is azt szolgálja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, és így az Ukrajna elleni háború finanszírozási forrásait. Ugyanakkor azt is célozza, hogy enyhüljön a kőolaj világpiaci árára nehezedő nyomás, méghozzá azáltal, hogy a kőolajimportáló országok továbbra is hozzáférnek az orosz kőolajhoz, de már a közösen kialakított plafon alatti áron. A hetek egyben felszólították a világ országait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, tegyenek javaslatokat a mechanizmus kialakítására és kötelezzék el magukat amellett, hogy csak az együtt meghatározott ár alatt vásárolnak kőolajat és olajtermékeket Oroszországtól.  A G7 csoport informális egyeztető fórum, a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák