Zöldinfó
A pakisztáni klímavédelmi miniszter szerint fizetniük kell a gazdag környezetszennyező országoknak
A gazdag szennyező országok, amelyek a szélsőséges éghajlati körülmények túlnyomó részének kialakulásáért felelősek, megszegték a kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírásokat és a fejlődő országok globális felmelegedéshez való alkalmazkodásának segítésére tett ígéreteiket – jelentette ki Pakisztán éghajlatváltozással foglalkozó minisztere, aki szerint a jóvátétel már régóta esedékes.

Sherry Rehman éghajlatvédelmi miniszter a The Guardian című brit lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában azt mondta, hogy a globális kibocsátási célokat és a jóvátételeket újra kell gondolni, tekintettel a Pakisztánhoz hasonló országokat sújtó, egyre gyakoribb és könyörtelenebb éghajlati katasztrófákra. A Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán fekvő országban több mint 1200 ember meghalt, területének egyharmada víz alatt áll, miután hetek óta példa nélküli monszun esőzések sújtották. Az államban néhány héttel korábban még a szárazság okozott súlyos károkat. A 61 éves politikus korábban újságíró, szenátor volt, majd Pakisztán washingtoni nagykövete. Szólt a globális felmelegedés okozta világválságról és arról, hogy Pakisztán kevesebb mint egy százalékkal járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
“Mindannyian tudjuk, hogy a többoldalú fórumokon tett ígéreteket nem teljesítették. Olyan sok veszteség és kár keletkezett, és olyan kevés jóvátétel történt azon országok számára, amelyek nagyon kis mértékben járultak hozzá a világ szén-dioxid-kibocsátásához, hogy nyilvánvaló, a világ északi és déli államai közötti alku nem működik” – hangsúlyozta. Hozzátette: “nagyon keményen kell sürgetnünk a célok újbóli kitűzését, mert az éghajlatváltozás sokkal nagyobb ütemben gyorsul, mint ahogy azt előre jelezték, és ez a helyszínen (Pakisztánban) teljesen egyértelművé vált.” Pakisztán egyharmada került víz alá, több mint 200 híd és 4600 kilométernyi távközlési vezeték omlott össze vagy sérült meg – hangoztatta Rehman. Legalább 33 millió embert érintett, és ez a szám várhatóan emelkedni fog, miután a hatóságok a jövő héten befejezik a kárfelmérést. Az ország élelmiszertermelésének felét adó Szindh tartományban a termés 90 százaléka megsemmisült. Egyes városokban augusztusban szokásosnál 5-7-szer több csapadék hullott. A földterületek nagy része még mindig 2-3 méter magas víz alatt áll, ami rendkívül megnehezíti az élelmiszeradagok kihelyezését vagy a sátrak felállítását. Rehman szerint a haditengerészet mentőakciókat hajt végre az általában száraz területeken, ahol eddig még soha nem láttak csónakokat.
mti

Zöldinfó
Természetközeli módszerekkel újult meg a kőbányai erdő
Ökoszisztéma és rekreációs szolgáltatásaikkal a városi erdők az élhetőség nélkülözhetetlen feltételei.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A városierdő-fejlesztési program kőbányai projektjének bemutatóján Zambó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország céltudatosan foglalkozik az erdőkkel, az állami erdőgazdaságok 22 ezer hektár parkerdőről gondoskodnak – írja az alternativenergia.hu. Budapesten az erdők területe többszörösen meghaladja a parkokét, ezért nem mindegy, milyen kezelésben részesülnek. Ma az egyik legfontosabb megoldás a folyamatos erdőborítottság, az örökerdő-gazdálkodás, amely Budapesten is kiemelt jelentőségű. A nagyvárosokban az erdő léte nem magától értetődő, hanem hosszas és tudatos munka gyümölcse, a kőbányai erdő megújítása pedig példaértékű összefogás eredménye, amelyet a Pilisi Parkerdő és az önkormányzat együttműködése tett lehetővé – fogalmazott. A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója szerint a városi erdők klímavédelmi pajzsok, a fenntartható erdőgazdálkodás laboratóriumai. Ezzel a felismeréssel kezdődött el a városierdő-fejlesztési program, amely hagyományos erdőgazdálkodási eljárásokat keresett a környezeti kihívásokra – mondta Reinitz Gábor, aki úgy látja, hogy az új stratégia a gyakorlatban is bevált, eredményeit az itt élők is elismerik.
A budapesti erdők kétharmada, több mint 3600 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll, ám a jövőjük nem csupán erdészeti, hanem társadalmi, gazdasági, közjóléti ügy is, amiért közösen kell tenni – hangsúlyozta. Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője elmondta, hogy a kőbányai erdő folyamatos erdőborítással kezelve, természetközeli eljárásokkal újulhatott meg, és várhatóan ellenáll majd a klímaváltozás hatásainak. Kiemelte, hogy a városi erdők milliók életét befolyásolják, ezért bízik benne, hogy lesznek újabb források és együttműködések, hogy ne csak a kőbányai projekthez hasonló mintaterületek újulhassanak meg. D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere hangsúlyozta, hogy a főváros keleti zöld tüdeje a klimatikus viszonyok alakításában betöltött szerepét csak akkor képes ellátni, ha megfelelő gondozást kap. Az önkormányzat ezért jelentős összegeket biztosított az itteni erdők megújításához, és hasonló projekt kezdődhet a közeli nagyiccei erdőben is mintegy 200 millió forintos állami támogatással.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek