Zöld Energia
MEKH: júniusban 25,2 százalékkal nőtt a napelemek által termelt villamos energia mennyisége éves összevetésben
A napelemek által termelt villamos energia mennyisége júniusban 25,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb energiastatisztikai riportja alapján.
Hozzátették, a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 22 százalékát a napenergia adta. A közlemény szerint az országos primerenergia-termelés júniusban 32,14 petajoule (PJ) volt, 1,39 petajoule-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,37 petajoule-lal emelkedett, míg a nukleáris forrásból származó energiatermelés 1,15 petajoule-lal, az elsődleges fosszilis energiahordozóké 0,44 petajoule-lal, valamint az egyéb nem megújuló forrásokból származó 0,18 petajoule-lal csökkent tavaly júniushoz képest. Az országos primerenergia-felhasználás júniusban 71,22 petajoule volt, 3,24 petajoule-lal csökkent éves összevetésben. A felhasználáson belül, a megújuló energiaforrásoké 0,25 petajoule-lal, a villamos energia nettó import 0,09 petajoule-lal emelkedett. Mindegyik fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent az előző évihez képest, együttesen 2,42 petajoule-lal volt kevesebb a felhasznált mennyiség az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 13,30 petajoule volt, 10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Idén júniusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3905 gigawattóra (GWh) volt, ami 2,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A bruttó villamosenergia-termelés 3025 gigawattóra 3,5 százalékkal alacsonyabb, mint 2021 júniusában. A nukleáris forrásból származó bruttó villamosenergia-termelés 7,4 százalékkal, a fosszilis alapú 11,3 százalékkal és az egyéb forrásból termelt mennyiség 20,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége az előző év azonos időszakához képest 13,1 százalékkal emelkedett. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia háromnegyedét a napenergia, 15,5 százalékát a biomassza, 4,4 százalékát pedig a szélenergia biztosította.
mti
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.