Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világrekord hatékonyságot értek el egy napelemmel

Létrehozva:

|

A tandem eszközzel sikerült átlépni a bűvös 30 százalékos határt.

Holland intézetek összefogásával sikerült átlépni a napelemekhez köthető 30 százalékos határt – számol be az Interesting Engineering. A szakértők bíznak benne, hogy munkájuk világszerte hozzájárulhat a napelemes technológia terjedéséhez, illetve a fosszilis energiahordozók visszaszorításához.
A kormányok világszerte kezdik felismerni a napenergiában rejlő lehetőségeket, Európában pedig, az energiaválság árnyékában a szektor kiemelt fontosságú. A technológia fejlesztése is nagy erőkkel zajlik, ennek ellenére a fotovoltaikus eszközök hatékonysága limitált, a kereskedelemben elérhető panelek esetében az arány általában 22 százalék.

Ha sikerülne fokozni a hatékonyságot, az azt jelentené, hogy ugyanakkora területet elfoglalva több áramot állíthatnának elő a napelemek. Ez nem csak a helytakarékosság miatt lenne fontos, az energia elérhetőségének fokozása a felhasználók pénzügyi terheit is csökkenthetné. Holland kutatók a közelmúltban egy négyterminálos perovszkit-szilícium tandem eszközt hoztak létre. A tandem cellák a napsugárzás szélesebb spektrumát tudják hasznosítani, mert ötvözik a perovszkit és a hagyományos, szilícium technológiát. Előbbi UV-sugárzásban és látható fényben hatékony, utóbbi pedig látható fényben és infravörös spektrumban.

Advertisement

Egy négyterminálos tandem eszközben az alsó és a felső cellák egymástól függetlenül működnek, tovább növelve a teljesítményt. A szakértőknek sikerült 19,7 százalékra fokozniuk egy 3-szor 3 milliméteres, félig áttetsző perovszkit cella hatékonyságát, ez alá pedig egy szilícium alapú, 20-szor 20 milliméteres cellát helyeztek. A tandem készüléknek rendkívül átlátszó hátsó lapja lehetővé tette, hogy a közeli infravörös fény 93 százaléka elérje a készülék alját. Az optimalizálás révén a szilícium eszköz hatékonysága 10,4 százalékosra javult. Ami ennél is fontosabb: a két egység kombinált hatékonysága a 30,1 százalékot is elérte, ami rekordnak számít. A kutatók következő célja az, hogy kiderítsék, miként növelhetik a rendszer méretét a hatékonyság megtartása mellett.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák