Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Októberben indul a Feldolgozóipari kkv energiaköltség és beruházás támogatási program

A munkahelyek megőrzése érdekében a kormány elindítja októberben, célzottan az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozások számára a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta: a program első eleme – 75 milliárd forintos kerettel – a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozások energiaköltség-növekményének kompenzálására szolgál. A második elem tartalmazza az ugyanennek a célcsoportnak szánt energiahatékonyság-növelő beruházások támogatását. A programban azok a magyarországi székhelyű, tavalyi beszámolójuk alapján kkv-nak minősülő cégek vehetnek részt, amelyek 2021-ben teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek. Ezen felül fontos feltétel, hogy a cégkivonat szerinti fő tevékenységük alapján a feldolgozóiparban kell működniük, valamint a múlt évi adatok alapján energiaköltségüknek el kell érnie az árbevételük 3 százalékát.Mindezek mellett a programban részt vevőknek vállalniuk kell, hogy 2022 harmadik negyedéves statisztikai létszámuk legfeljebb 10 százalékkal fog csökkeni 2023 harmadik negyedévének a végére, valamint, hogy végrehajtanak egy energiaköltség-csökkentő beruházást – ismertette az államtitkár. Kutnyánszky Zsolt kifejtette, a program első elemében vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amelynek a mértéke a 2021 negyedik negyedév, illetve a 2022 negyedik negyedévre, októberre, novemberre, decemberre számolt energiaköltség növekedésének 50 százaléka, maximum 500 ezer eurónak megfelelő forint összeg.

Az államtitkár kiemelte, a pályázói felület legkésőbb október 20-án nyílik meg a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. honlapján. A vissza nem térítendő támogatás igénylésének első lépése a regisztráció, ezt követően a vállalkozásoknak az adott hónapra vonatkozó, számlával igazolható költség- és fogyasztási adatokat kell megadniuk a felületen. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány azon dolgozik, hogy megóvja a hazai munkahelyeket, ezzel is védve a magyar családokat. Egyúttal jelezte, a kormány a háborús helyzetben, az energiaválságban is megvédi a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eddigi eredményeit. Lóga Máté, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára a program második eleméről elmondta, a beruházások támogatásánál a vállalatok dönthetnek úgy, hogy a Széchenyi Kártya Programban hitelt vesznek fel, amelyhez 15 százalékos önerő támogatást ad a kormány. A másik lehetőség, hogy hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású beruházási hitelt igényelnek szintén a Széchenyi Kártya Programban, ez utóbbi konstrukció lebonyolítása a Kavosz Zrt. feladata.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák