Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar kiállítás az ENSZ székházában a fenntarthatóságról

Az ENSZ New Yorki székházában nyílt kiállítás hétfőn Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldöttjének kezdeményezésére a fenntarthatóságról és a hulladékgazdálkodásról, az installáció a szelektív hulladékgyűjtésre hívja fel a figyelmet újrahasznosított papírból készült szelektív hulladéktárolók formájában, amelyet magyar és izraeli fiatalok dekoráltak.

Létrehozva:

|

Kovács Domokos, Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte az MTI-nek elmondta, hogy a művészet a kezdeményezésben egy eszköz a fenntarthatóságra, és környezetvédelemre való figyelemfelkeltésben, de a hulladékgyűjtő dobozok ott vannak az iskolákban is, a mindennapokban is használják ezeket. Kovács Domokos hangsúlyozta, hogy 14 iskolában tartott előadást a folyók védelméről és fenntarthatóságról Tisza-menti településeken Kárpátalján és Magyarországon, célja volt, hogy bevonja a gyerekeket. Az a tény, hogy az ENSZ helyet ad ennek a kiállításnak elismeri azok munkáját, akik a kezdeményezés megvalósításán dolgoztak és így is hozzájáruljanak az ENSZ 2030-as Fenntarthatósági Célok eléréséhez – tette hozzá. Maya Fadlon, Izrael ENSZ Ifjúsági Küldötte a megnyitón arra mutatott rá, azért fontos, hogy a fiatalok már gyerekkorban megismerkedjenek a szeletív hulladékgyűjtés gyakorlatával, mert amit fiatalon elsajátít valaki, az egész életére elkíséri.

A kezdeményezést támogatta az MCC Klímapolitikai Intézet, amelynek igazgatója a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy az ilyen cselekvésre hívó programok segítenek becsatornázni azokat az indulatokat, amelyek sok fiatalban felgyülemlenek, amikor a klímaváltozás témája szóba kerül. Litkei Máté János hozzátette, azért álltak a kezdeményezés mellé, mert a művészeti tevékenység ebben a programban kiegészül a tudatosságra neveléssel. Válságos időket élünk, az elmúlt évekre visszagondolva, a koronavírus-járvány, majd az energiaválság és az időközben kitört orosz-ukrán háború mind olyan események, amelyek elvonhatják és elterelhetik a figyelmet azokról a hosszú távú célokról, amelyek évtizedes cselekvést kívánnak meg – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézet vezetője. A “Művészet és fenntarthatóság” tárlat megszervezésében partnerként közreműködött a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Magyarország ENSZ Állandó Képviselete. A kiállítás a hét végéig látható az ENSZ New Yorki székházában.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Őshonos növényfajokat szoríthat ki az indiai lótusz – figyelmeztet a vízügyi igazgatóság

A vízi ökoszisztémára veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi vizek őshonos vízi ökoszisztémáira veszélyes indiai lótusz jelent meg az Alcsi Holt-Tiszán a stégek közvetlen környezetében, feltehetően valaki szándékosan telepítette be a növényt- közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a honlapján. Az igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy – a vízkiállás elhelyezésének céljából kötött bérleti szerződéshez kapcsolódó kötelezettség szerint – a bérlő köteles betartani a terület használata során a természet és a környezet védelmét szolgáló jogszabályokat, hatósági előírásokat – írja az alternativenergia.hu. A védett természeti értéket jogellenesen nem veszélyeztetheti, károsíthatja, nem pusztíthatja el és tevékenységével a védett természeti terület állapotát, minőségét nem veszélyeztetheti, rongálhatja, abban kárt nem okozhat. A bérlő vállalja, hogy jogellenes magatartás esetén mindennemű felelősség, illetve az illetékes hatóság által előírt kötelezettség őt terheli.

Az Invazív faj megjelenése, szabálytalan telepítése esetén a mentesítés feltételeinek biztosítása érdekében indokolt esetben az igazgatóság az érintett partszakaszon a bérleti szerződéseket felmondhatja – figyelmeztettek. A Kötivizig minden stégtulajdonost arra kér, hogy ha a növény megjelenését tapasztalják, jelezzék az igazgatóságnak, illetve terjedésének megakadályozásában működjenek közre. A leghatékonyabb védekezés a lótusz rizómáinak (gyöktörzseinek) és hajtásainak teljes körű kiásása. Mivel a növény az iszapban megbúvó gyökerekből újraindulhat, a gyérítést és a maradványok folyamatos ellenőrzését évekig ismételni kell, magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket. Azt írták, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a magyarországi természetes vizekben nemkívánatos, idegenhonos. Ázsiából származik és agresszív terjedésével veszélyezteti az őshonos vízi ökoszisztémákat. Gyorsan terjed, hatalmas levelei és vastag, akár karvastagságú gyöktörzsei (rizómái) vannak, amelyekkel sűrű monokultúrákat alakít ki. Az iszapban mélyen húzódva még a vastag jégpáncél alatt is képes átvészelni a téli hideget.

A növény kiszorítja az olyan védett vagy értékes őshonos magyar növényeket, mint a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol vagy a vízitök, és radikálisan átalakítja a sekély tavak, holtágak életfeltételeit. Ezért tilos természetes vizekbe, holtágakba vagy védett tavakba lótuszt ültetni, mert kiszorítja az őshonos növényfajokat – emelték ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák