Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar kiállítás az ENSZ székházában a fenntarthatóságról

Az ENSZ New Yorki székházában nyílt kiállítás hétfőn Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldöttjének kezdeményezésére a fenntarthatóságról és a hulladékgazdálkodásról, az installáció a szelektív hulladékgyűjtésre hívja fel a figyelmet újrahasznosított papírból készült szelektív hulladéktárolók formájában, amelyet magyar és izraeli fiatalok dekoráltak.

Létrehozva:

|

Kovács Domokos, Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte az MTI-nek elmondta, hogy a művészet a kezdeményezésben egy eszköz a fenntarthatóságra, és környezetvédelemre való figyelemfelkeltésben, de a hulladékgyűjtő dobozok ott vannak az iskolákban is, a mindennapokban is használják ezeket. Kovács Domokos hangsúlyozta, hogy 14 iskolában tartott előadást a folyók védelméről és fenntarthatóságról Tisza-menti településeken Kárpátalján és Magyarországon, célja volt, hogy bevonja a gyerekeket. Az a tény, hogy az ENSZ helyet ad ennek a kiállításnak elismeri azok munkáját, akik a kezdeményezés megvalósításán dolgoztak és így is hozzájáruljanak az ENSZ 2030-as Fenntarthatósági Célok eléréséhez – tette hozzá. Maya Fadlon, Izrael ENSZ Ifjúsági Küldötte a megnyitón arra mutatott rá, azért fontos, hogy a fiatalok már gyerekkorban megismerkedjenek a szeletív hulladékgyűjtés gyakorlatával, mert amit fiatalon elsajátít valaki, az egész életére elkíséri.

A kezdeményezést támogatta az MCC Klímapolitikai Intézet, amelynek igazgatója a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy az ilyen cselekvésre hívó programok segítenek becsatornázni azokat az indulatokat, amelyek sok fiatalban felgyülemlenek, amikor a klímaváltozás témája szóba kerül. Litkei Máté János hozzátette, azért álltak a kezdeményezés mellé, mert a művészeti tevékenység ebben a programban kiegészül a tudatosságra neveléssel. Válságos időket élünk, az elmúlt évekre visszagondolva, a koronavírus-járvány, majd az energiaválság és az időközben kitört orosz-ukrán háború mind olyan események, amelyek elvonhatják és elterelhetik a figyelmet azokról a hosszú távú célokról, amelyek évtizedes cselekvést kívánnak meg – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézet vezetője. A “Művészet és fenntarthatóság” tárlat megszervezésében partnerként közreműködött a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Magyarország ENSZ Állandó Képviselete. A kiállítás a hét végéig látható az ENSZ New Yorki székházában.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák