

Zöldinfó
Eldőlt, eddig az időpontig éri meg napelemet telepíteni!
A kormány szombati bejelentése értelmében október 31-ig adhatják be kérelmüket, akik a hálózatba táplálnának vissza energiát.
A legnagyobb hazai napelemes szakmai érdekképviselet a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagjai szomorúan fogadták Gulyás Gergely miniszter úr újabb bejelentését amely megerősíti, hogy az új telepítésű, háztartási méretű naperőművek hálózati visszatáplálását átmenetileg megszüntetik. Mivel a Magyar Közlönyben továbbra sem jelent meg a részleteket szabályozó rendelet, csak a szóbeli bejelentésre hivatkozva tudunk reagálni. Ezzel az iránnyal hatalmas lehetőséget halaszt el a Kormány és hazánk évtizedes lemaradását a napelemes piacon tovább fokozza. Hazánk az EU-ban az utolsó helyen áll villamosenergia termelésben, közel 40% a villamosenergia importunk, amit jelenleg brutális áron szerzünk be 200-400 Ft/kWh közötti áron. Ennek a magas árnak az oka, hogy sokkal nagyobb a kereslet mint a kínálat, a hazai termelés. Ez rövidlátó és szakmai alapokat háttérbe szorító energiapolitika. A helyett, hogy a fejlesztők, a befektetők, így a lakosság is saját forrásaiból, mindenfajta támogatás nélkül, vállalva az újabb és újabb jogalkotói nehezítéseket megépítené hazánk a legalacsonyabb áron termelő villamos erőműveit.
Ehelyett úgy tűnik azon dolgozik a jogalkotó, hogyan tudja gátolni, visszafogni a napelemes rendszerek terjedését, arra fordíttat a fejlesztőkkel tetemes forrásokat – egész Európában egyedülálló módon-, hogy visszatáplálás mentes napelem rendszereket építsenek.
Az elmúlt évtizedben rendre elmaradtak a szükséges hálózati fejlesztések, pedig minden szakmai fórumon folyamatosan hangoztatták a szakemberek ennek jelentőségét. Van olyan akkus energiatározó projekt ami már 5 éve húzódik, holott néhány hónap alatt fel lehetne építeni. 50 kW felett is sikerült megállítani a KKV szektor napelemes beruházási kedvét, egy indokolatlan nagyságú akkus energiatárolók kötelezettségével és egy olyan szabályozási előírással amit a rendszerirányító csak évek múltán fog kiépíteni. Az elképesztően magas villanyszámlák következtében ma zárnak be sorban a szállodák, vendéglátóhelyek, intézmények és gyártó üzemek. Tudomásunk szerint egy ismert hazai üveggyár is kénytelen leállítani a kemencéjét, amit már nem is lehet újra indítani többet, de naperőművet ő sem építhet. Ezek az intézkedések a vállalati szektor biztonságát és válságkezelését veszélyeztetik, pedig a vállalkozások napenergia beruházásai kiemelt fontosságúak.
A kereskedelmi erőműveket is két éve blokkolják sikeresen – nem adnak csatlakozást a közcélú hálózatra, és előzetes információk szerint csak egy évtized múlva kapnak csatlakozási lehetőségek, ami rendkívül vészjósló. A mai bejelentés következtében, ha október 31-től valóban betiltják az új HMKE naperőművek visszatáplálási lehetőségét, teljesen értelmét vesztik az új lakossági napelemes rendszerek telepítései, még akkumulátoros energiatározóval együtt is.
Fél éven belül be fog zárni többszáz vállalkozás és többezer ember veszíti el munkahelyét a napelemes szektorban is. Mindezt azért, mert ezekkel a döntésekkel nem azon dolgoznak, amit a szakma javasol, hogy mielőbb engedjünk teret a megújulóknak, és fejlesszük a hálózatot, amely egyébként sokkal kisebb költség lenne, mint amit most a rezsitámogatásokra kifizetünk, mi adófizetők.
Bízunk benne, hogy az általunk is átadott szakmai érveket magáévá tesz a döntéshozó és nem lehetetleníti el a hazai napenergia iparágat és a továbbiakban a döntéseivel nem az energia importot ösztönzi!
Budapest, 2022. 10. 22.
Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt