Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A komplex erőmű megoldás lehet az energiaválságra, nap-szél és vízenergiát kombinálnak

Létrehozva:

|

Szingapúrban a tengerre telepítenének olyan napelemparkot, amelynél egyéb forrásokat, például a szélenergiát is hasznosítanák.

Két szingapúri egyetem és egy helyi vállalat egy összefogásban azt fogja vizsgálni, hogy mennyire életképes egy hibrid, úszó napelempark – számol be a PV Magazine. A rendszer a szél- és a vízenergiát is hasznosítaná. Amennyiben a park az elvárásoknak megfelelően működik, a résztvevők el akarnak indítani egy 100 megawatt kapacitású teszt erőművet is. A technológia különösen előnyös lehet azokban az országokban, ahol a szárazföldi terület kicsi, de adott a tenger.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem alá tartozó Szingapúri Napenergia Kutató Intézet (SERIS), a Nanjang Műszaki Egyetem és a Keppel Infrastructure megállapodást is aláírt. A cél annak felmérése, hogy technikailag és gazdaságilag mennyire kivitelezhető a tengeri, hibrid napelempark. Az árapály, a szél és az óceán erejét is hasznosító rendszer lebegő napelemekből áll majd, melyeket más, alternatív energiaforrásokat használó eszközökkel fognak integrálni. Az erőművet egy meg nem határozott helyen, szingapúri vizekben hozzák létre, az első kísérletek sikerétől függően aztán kialakíthatják a nagyobb parkot is.

Cindy Lim, a Keppel Infrastructure vezérigazgatója szerint Szingapúrban korlátozottan érhető el szárazföld, a tenger viszont lehetőséget kínál az alternatív energiaforrások változatosabb használatára, az energiabiztonság növelésére, illetve Szingapúr zöld átállására. A vállalat azt fogja vizsgálni, hogy miként lehet kifejleszteni, valamint fenntartani a parkot.

Az egyetemek feladata az lesz, hogy kiderítsék, hogyan állhat ellen a rendszer a szélnek, a hullámzásnak, a rozsdásodásnak és egyéb tényezőknek. A Szingapúri Nemzeti Egyetem a tervezéshez és az alkatrészek kiválasztásához is szakértelmet nyújt majd, de az úszó napelemek kidolgozásában és fenntartásában is segíteni fog. A kutatók modellezéssel mérik majd fel az árapályi körülményeket. Thomas Reindl, a SERIS vezérigazgató-helyettese szerint amennyiben a park beválik, a technológia iránt külföldön is komoly kereslet alakulhat ki.

Advertisement

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!