Zöldinfó
A 250 éves tatai platán lett az Év fája 2022-ben
A tatai Angolkertben, a Cseke-tó partján található, szinte fekvő 250 éves platán nyerte el idén az Év fája címet az online megrendezett voksoláson – közölte honlapján a kezdeményezést szervező Ökotárs Alapítvány.
Tájékoztatásuk szerint a tatai platán, amely 3887 szavazattal győzött, valószínűleg ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett, majd törzséből további támasztó gyökereket növesztett. A tatai Angolkert egyik legjellegzetesebb fája egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett. A 2010 óta minden évben megszervezett versenyre idén 32 fát jelöltek, majd a szakmai zsűri választotta ki a 12 döntőst. A fákra összesen 12606 on-line közönségszavazat érkezett. Az Év fája egy speciális kezelést nyert, az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa pedig – a Pest megyei Dánszentmikós határában található Micsky hársak egyike, az Aggastyán – az OEE ajándékcsomagját kapta. A zsűri döntése alapján a Lengyeli-legelő fái kapták a 2022-es Hős fa címet. A legelő a Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, a matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idilli állapotnak azonban hamarosan vége, mert a tervbe vett M76-os autóút nyomvonala a legelő közepén halad – emlékeztet az Ökotárs Alapítvány.
mti
Zöldinfó
Másfél millió facsemetét ültettek el a Gemencen
23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A zrt. 313 hektáron végezte el a megújuló erdők ültetését. A társaság fenntartható, úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás alapján végzi erdősítési feladatait, fő célja a klímaváltozásnak ellenállóbb, őshonos, elegyes erdők létrehozása – írták közleményükben.
Hozzátették: a cég vagyonkezelésében lévő területeken az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben jelentős kárt okoztak azzal, hogy a csemeték több napig, akár hetekig víz alatt álltak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár jelentkezett.
Azt írták, hogy a zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi okokból az engedélyezett famennyiség 75-80 százalékát termelte ki, és több fát ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így – ahogyan ez országosan jellemző – nő az erdősültség a Gemencen. Kitértek arra, hogy az erdészeti társaság kezelésében lévő területen az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg.
A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők – kevesebb csapadék, a talajvíz csökkenése, a fafajok megújulási tulajdonságai, az inváziós növények tömeges jelenléte – miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldásokat. Kiemelték, hogy az erdészet külön figyelmet fordított az őshonos és helyi termesztésű kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyagának visszaültetésére.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFeleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyen pénz a távhős lakásokban élőknek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÁllatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj nukleáris technológiát támogató központot alapított a BME