Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A 250 éves tatai platán lett az Év fája 2022-ben

A tatai Angolkertben, a Cseke-tó partján található, szinte fekvő 250 éves platán nyerte el idén az Év fája címet az online megrendezett voksoláson – közölte honlapján a kezdeményezést szervező Ökotárs Alapítvány.

Létrehozva:

|

Tájékoztatásuk szerint a tatai platán, amely 3887 szavazattal győzött,  valószínűleg ültetése után megdőlt, így a földfelszínnel párhuzamosan növekedett, majd törzséből további támasztó gyökereket növesztett. A tatai Angolkert egyik legjellegzetesebb fája egyfajta hidat képez a Cseke-tó vízfelszíne felett. A 2010 óta minden évben megszervezett versenyre idén 32 fát jelöltek, majd a szakmai zsűri választotta ki a 12 döntőst. A fákra összesen 12606 on-line közönségszavazat érkezett. Az Év fája egy speciális kezelést nyert, az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa pedig – a Pest megyei Dánszentmikós határában található Micsky hársak egyike, az Aggastyán – az OEE ajándékcsomagját kapta. A zsűri döntése alapján a Lengyeli-legelő fái kapták a 2022-es Hős fa címet. A legelő a Zala megyei Szentpéterúr és Pacsa települések határvidékén fekszik, a matuzsálemi vadkörte- és tölgyfák az itt található gémeskutakkal, forrással, pásztorszoborral együtt a hely jelképei. Az idilli állapotnak azonban hamarosan vége, mert a tervbe vett M76-os autóút nyomvonala a legelő közepén halad – emlékeztet az Ökotárs Alapítvány.

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák