Zöldinfó

Gázhiányra figyelmeztetett Európában a Nemzetközi Energiaügynökség jövő télre

Az Európai Unió tagállamainak már most meg kell kezdeniük a felkészülést a 2023-as fűtési szezonra, mert a várhatóan visszaeső orosz gázbehozatal és a cseppfolyósított földgáz (LNG) növekvő kínai felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön megjelent európai gázpiaci jelentésében.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-06

Szerző:

Hell

A jelentésben az IEA óva intette az európai kormányokat és az uniós vezetőket, hogy elbízzák magukat a gáztározók jelenlegi magas töltöttségi szintje miatt. “Megkongatjuk a vészharangot az európai kormányok és az Európai Bizottság számára” – fogalmazott Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Az idén lassabb növekedést mutató kínai gazdaság alacsonyabb LNG-igénye, valamint az orosz vezetékes gáz importja is hozzájárult ahhoz, hogy az uniós gáztározók töltöttsége jelenleg 95 százalékon áll, amely mintegy 5 milliárd köbméterrel, öt százalékkal, haladja meg az elmúlt öt év átlagát – állapították meg a jelentésben. Ez a két tényező azonban 2023-ban nem biztos, hogy megmarad – írták.

Várakozásaik szerint a globális LNG-kínálat 2023-ban várhatóan csak 20 milliárd köbméterrel emelkedik az ideihez képest, miközben az idén az EU-ba érkező mintegy 60 milliárd köbméternyi orosz vezetékes gáz a szankciók miatt jövőre a felére eshet, vagy akár teljesen eltűnhet a piacról. A koronavírussal összefüggő lezárások megszűnésével a kínai gazdaság gyorsuló növekedése 2023-ra a 2021-es szintre emelheti az ország LNG-importját, ezzel a jövő évi többletkínálat mintegy 85 százalékát Kína kötheti le, kiszorítva az európai vevőket a piacról. A jelentésben arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a forgatókönyv – az orosz csővezetékes gázimport teljes leállása és a kínai LNG import megugrása – megvalósul, akkor az európai országok gáztározóinak töltöttségi szintje, a kereslet visszafogása nélkül, jóval alacsonyabb lesz, mint idén. Becsléseik szerint mintegy 30 milliárd köbméter gáz hiányozhat majd a tározókból. A jelentésben megállapították, hogy tartósan hideg idő esetén gyorsan leapadhatnak a készletek, 5 milliárd köbméternyi gáz ugyanis az EU kétnapi teljes gázfogyasztásának felel meg.

A jelentés szerint a 2022-es fűtési szezon végére az uniós tározók töltöttségi szintje 5-35 százalékra csökkenhet, amennyiben az orosz gázimport alacsony marad, valamint a kontinens LNG-importja havonta 13 milliárd köbméter körül alakul. Ezért azt tanácsolták, hogy a tagállamok már most kezdjék meg a felkészülést a gáztározók feltöltésére a 2023-24-es téli időszakra, jövőre is az idei szintre, 95 százalékra töltsék fel azokat a fűtési szezon kezdetére. Ennek kulcseleme szerintük a gázfogyasztás további csökkentése és az energiahatékonysági beruházások gyorsítása. A megújuló energiaforrások gyorsabb bevezetését sürgették, ezen belül a hőszivattyúk támogatását emelték ki.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia energiaválság földgáz

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Tovább olvasom