Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EU új szabványokat javasol a járművek szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentése érdekében

Az Európai Bizottság csütörtökön javaslatot terjesztett elő az EU-ban értékesített új gépjárművek légszennyezésének csökkentésére, a levegőminőség javításnak érdekében.

Létrehozva:

|

A javaslat értelmében, az Euro 7 kibocsátási előírások az összes gépjárműre vonatkozó kibocsátási határértékeket egységes szabályrendszerbe foglalják. Az új szabályok üzemanyag- és technológiasemlegesek, azaz ugyanazokat a határértékeket írják elő, függetlenül attól, hogy a jármű benzint, dízelt, elektromos meghajtást vagy alternatív üzemanyagokat használ. Az Euro 7 előírások lesznek az első olyan kibocsátási szabványok világszerte, amelyek túlmutatnak a kipufogócsövekből származó kibocsátások szabályozásán, és további határértékeket állapítanak meg a fékekből származó részecske illetve a gumiabroncsokból származó mikroműanyag-kibocsátásra. A javaslat biztosítaná továbbá, hogy az új autók hosszabb ideig maradjanak “tiszták” tehát kevésbé légszennyezők, minden járműnek az eddiginél hosszabb ideig kell majd megfelelnie a szabályoknak: a személygépkocsik és kisteherautók megfelelőségét addig fogják ellenőrizni, amíg ezek a járművek el nem érik a 200 ezer kilométert és a 10 éves kort.

Az Európai Bizottság szerint az új szabványok alkalmazása várhatóan a személygépkocsik esetében 35, a buszok és tehergépkocsik esetében pedig 56 százalékkal csökkentik majd a károsanyag-kibocsátást. A javaslatot testület az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács elé terjeszti elfogadásra. Amennyiben a két uniós testület ezt jóváhagyta az új szabványok 2025-ben lépnek hatályba.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák