Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM-államtitkár: az új KAP-stratégia egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar gazdák érdekeit

Létrehozva:

|

A Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervében olyan tartalmi megállapodásokat kötött a magyar kormány Brüsszellel, amelyek egyszerre szolgálják a környezeti fenntarthatósági célokat és a magyar gazdálkodók érdekeit – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Phylazonit Kft. új lombtrágya és növénykondicionáló üzemének átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen szerdán.

Feldman Zsolt arról beszélt, a 2027-ig tartó új programozási időszak számos újdonságot tartalmaz a magyar mezőgazdaság számára, de egyben igényli azt is, hogy a magyar gazdaember “előszedje a legjobb alkalmazkodóképességét, megújulásra való nyitottságát és a jó értelemben vett innovatív részét”, mivel ezekkel a tulajdonságokkal lehet a leginkább megfelelni az új szabályozásnak és a korábbinál eredményesebb gazdálkodást folytatni. Jövő év elejétől már az új támogatási-elosztási rendszerben érkeznek az agrárium számára biztosított források, a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje pedig annak ellenére sem csökkent, hogy az EU-s közös agrárpolitika számára megítélt források összességében csökkentek – emlékeztetett Feldman Zsolt. Megjegyezte, a 2027-ig felhasználható, tervezési árfolyamon számolt 2465 milliárd forintos közvetlen támogatás óriási összeg az agrárium számára. Kifejtette, a felhasználási szabályok keretrendszere megváltozott az előző ciklushoz képest, aminek az egyik legfontosabb eleme, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára nyújtható forrás nagyságrendileg 14 százalékát újraelosztó támogatással visszaosztják. Az eddig alap- és zöldítési támogatásokként ismert dotációk egybeolvadnak és közös feltételrendszerben működnek tovább.

Hozzátette, ezzel emelkedik a feltételszint, amit korábban csak az alaptámogatásnál kellett teljesíteni, és erre fog ráépülni az az agrár-ökológiai program, amely az eddiginél hangsúlyosabb környezet- és klímavédelmi szempontokat tartalmaz. Változás lesz az elektronikus gazdálkodási napló bevezetése, amely alapvető eszköz lesz a környezeti feltételek teljesítésének ellenőrzésében, az erre vonatkozó részletszabályozást most készíti elő az AM – közölte az államtitkár. Elmondta, a területalapú támogatások alapösszege hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül várható, kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásának összege a terület nagyságától függően hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), illetve 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. Vajda Péter, a baktériumtrágyák előállításával foglalkozó Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója a besztereci beruházásról szólva az MTI-nek elmondta, a társaság félmilliárd forintos saját forrásból építette fel új talaj- és növénykondicionáló, illetve lombtrágya előállításra képes gyáregységét, a fejlesztés során a társaság meglévő baktériumkészítmény gyárában is végrehajtottak egy kisebb kapacitásbővítő beruházást.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák