Zöldinfó
AM-államtitkár: az új KAP-stratégia egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a magyar gazdák érdekeit
A Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervében olyan tartalmi megállapodásokat kötött a magyar kormány Brüsszellel, amelyek egyszerre szolgálják a környezeti fenntarthatósági célokat és a magyar gazdálkodók érdekeit – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Phylazonit Kft. új lombtrágya és növénykondicionáló üzemének átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Beszterecen szerdán.
Feldman Zsolt arról beszélt, a 2027-ig tartó új programozási időszak számos újdonságot tartalmaz a magyar mezőgazdaság számára, de egyben igényli azt is, hogy a magyar gazdaember “előszedje a legjobb alkalmazkodóképességét, megújulásra való nyitottságát és a jó értelemben vett innovatív részét”, mivel ezekkel a tulajdonságokkal lehet a leginkább megfelelni az új szabályozásnak és a korábbinál eredményesebb gazdálkodást folytatni. Jövő év elejétől már az új támogatási-elosztási rendszerben érkeznek az agrárium számára biztosított források, a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje pedig annak ellenére sem csökkent, hogy az EU-s közös agrárpolitika számára megítélt források összességében csökkentek – emlékeztetett Feldman Zsolt. Megjegyezte, a 2027-ig felhasználható, tervezési árfolyamon számolt 2465 milliárd forintos közvetlen támogatás óriási összeg az agrárium számára. Kifejtette, a felhasználási szabályok keretrendszere megváltozott az előző ciklushoz képest, aminek az egyik legfontosabb eleme, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára nyújtható forrás nagyságrendileg 14 százalékát újraelosztó támogatással visszaosztják. Az eddig alap- és zöldítési támogatásokként ismert dotációk egybeolvadnak és közös feltételrendszerben működnek tovább.
Hozzátette, ezzel emelkedik a feltételszint, amit korábban csak az alaptámogatásnál kellett teljesíteni, és erre fog ráépülni az az agrár-ökológiai program, amely az eddiginél hangsúlyosabb környezet- és klímavédelmi szempontokat tartalmaz. Változás lesz az elektronikus gazdálkodási napló bevezetése, amely alapvető eszköz lesz a környezeti feltételek teljesítésének ellenőrzésében, az erre vonatkozó részletszabályozást most készíti elő az AM – közölte az államtitkár. Elmondta, a területalapú támogatások alapösszege hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül várható, kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásának összege a terület nagyságától függően hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), illetve 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. Vajda Péter, a baktériumtrágyák előállításával foglalkozó Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója a besztereci beruházásról szólva az MTI-nek elmondta, a társaság félmilliárd forintos saját forrásból építette fel új talaj- és növénykondicionáló, illetve lombtrágya előállításra képes gyáregységét, a fejlesztés során a társaság meglévő baktériumkészítmény gyárában is végrehajtottak egy kisebb kapacitásbővítő beruházást.
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
