Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Moszkva és Peking elkötelezett az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások iránt

Létrehozva:

|

Moszkva és Peking továbbra is elkötelezett az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésére – szögezte le az orosz és a kínai klímaügyi megbízott szerdán Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

Ruszlan Edelgerijev orosz klímaügyi megbízott kijelentette, Oroszország a nyugati szankciók ellenére is ragaszkodik vállalt céljaihoz, és hozzátette: amennyiben a büntetőintézkedéseket megszüntetik, hazája már az eredetileg határidőként kitűzött 2060-as év előtt elérheti a karbonsemlegességet. Hszie Csen-hua, Kína klímaügyi különmegbízottja reményét fejezte ki, hogy a fejlett országok mielőbb teljesítik ígéretüket, mely szerint 100 milliárd dollárt juttatnak a fejlődő országoknak. Az összegből az utóbbiak finanszírozhatnák az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseiket, egyebek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, valamint az éghajlatváltozás következményeihez történő alkalmazkodást – húzta alá. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek minden kontinensen súlyos károkat okoznak. “Az emellett jelentkező energia- és élelmiszerválság tükrében a nehézségekre a szolidaritás és az együttműködés jelenti az egyetlen megoldást” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy bár a célok közösek, a felelősségvállalásnak arányosnak kell lennie, s a fejlett országokra több teher hárul. 

Hszie Csen-hua már kedden leszögezte, hogy a pekingi kormány elkötelezett a karbonsemlegesség elérése mellett, “függetlenül attól, mennyit változnak a külső körülmények és hány kihívással kénytelen szembesülni”. A világ legnépesebb országának számító Kína korábbi ígérete szerint 2030-ig mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2060-ra pedig karbonsemlegessé válik. Az ázsiai ország a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, energiájának kétharmadát biztosítja szénből.

Advertisement

Mindeközben John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja bejelentette, tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy segítsenek a fejlődő országoknak felhagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával. Az energetikai átállás felgyorsítását segítő program (Energy Transition Accelerator, ETA) a tiszta energiát igénybe vevő befektetéseket támogatná. A programot Washington a Jeff Bezos, az Amazon.com online kereskedő cég vezetője által létrehozott, környezetvédelmi vállalkozásokkal foglalkozó Bezos Föld Alapítvánnyal (Bezos Earth Foundation) és a Rockefeller Alapítvánnyal közösen fogja fejleszteni. Kerry elmondta, hogy a fejlődő országok közül többen, köztük Chile és Nigéria máris jelezte érdeklődését a program felé.

Advertisement

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

Advertisement

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák