Zöldinfó
Moszkva és Peking elkötelezett az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások iránt
Moszkva és Peking továbbra is elkötelezett az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítésére – szögezte le az orosz és a kínai klímaügyi megbízott szerdán Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Ruszlan Edelgerijev orosz klímaügyi megbízott kijelentette, Oroszország a nyugati szankciók ellenére is ragaszkodik vállalt céljaihoz, és hozzátette: amennyiben a büntetőintézkedéseket megszüntetik, hazája már az eredetileg határidőként kitűzött 2060-as év előtt elérheti a karbonsemlegességet. Hszie Csen-hua, Kína klímaügyi különmegbízottja reményét fejezte ki, hogy a fejlett országok mielőbb teljesítik ígéretüket, mely szerint 100 milliárd dollárt juttatnak a fejlődő országoknak. Az összegből az utóbbiak finanszírozhatnák az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseiket, egyebek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, valamint az éghajlatváltozás következményeihez történő alkalmazkodást – húzta alá. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek minden kontinensen súlyos károkat okoznak. “Az emellett jelentkező energia- és élelmiszerválság tükrében a nehézségekre a szolidaritás és az együttműködés jelenti az egyetlen megoldást” – fogalmazott. Aláhúzta, hogy bár a célok közösek, a felelősségvállalásnak arányosnak kell lennie, s a fejlett országokra több teher hárul.
Hszie Csen-hua már kedden leszögezte, hogy a pekingi kormány elkötelezett a karbonsemlegesség elérése mellett, “függetlenül attól, mennyit változnak a külső körülmények és hány kihívással kénytelen szembesülni”. A világ legnépesebb országának számító Kína korábbi ígérete szerint 2030-ig mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2060-ra pedig karbonsemlegessé válik. Az ázsiai ország a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója, energiájának kétharmadát biztosítja szénből.
Mindeközben John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja bejelentette, tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy segítsenek a fejlődő országoknak felhagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával. Az energetikai átállás felgyorsítását segítő program (Energy Transition Accelerator, ETA) a tiszta energiát igénybe vevő befektetéseket támogatná. A programot Washington a Jeff Bezos, az Amazon.com online kereskedő cég vezetője által létrehozott, környezetvédelmi vállalkozásokkal foglalkozó Bezos Föld Alapítvánnyal (Bezos Earth Foundation) és a Rockefeller Alapítvánnyal közösen fogja fejleszteni. Kerry elmondta, hogy a fejlődő országok közül többen, köztük Chile és Nigéria máris jelezte érdeklődését a program felé.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
