Zöld Energia
Elkészült az első németországi LNG-terminál kikötője
Elkészült kedden az első németországi tengeri kikötő, ahol cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminál működhet.
Az Alsó-Szászország tartományi Wilhelmshafennél a németországi nagyberuházások átfutási idejéhez képest rendkívüli gyorsasággal, 194 nap alatt építettek ki a csatlakozó infrastruktúrával együtt egy különleges mólót, amelynél a következő lépésben kialakítanak egy úgynevezett úszó terminált. A terminál valójában egy speciális hajó – hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény (Floating Storage and Regasification Unit – FSRU) -, amelynek révén gáz-halmazállapotúvá alakítják és a szárazföldi vezetékrendszerbe táplálják az Északi-tengeren tartályhajókon érkező LNG-t. A beruházás menetrendje szerint az FSRU decemberben köt ki, az első LNG-tankerek pedig januárban érkeznek.
A szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. A tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat-1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba.
A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is terveznek. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el. A szövetségi kormány tavasszal, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból. A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesnetzagentur) adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság keddi jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil” és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig elérte a 100 százalékot. Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.
Képünk illusztráció.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
