Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tízből négy család tervezi korszerűsíteni otthonát egy kutatás szerint

Létrehozva:

|

A magyar háztartások 53 százaléka kizárólag az energiafogyasztás csökkentésével próbál lefaragni a költségeiből, 41 százalék ugyanakkor felújítást tervez a rezsi csökkentése érdekében, és az energetikai korszerűsítéshez 24 százalék hitelt is felvenne – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített friss, reprezentatív kutatásból.

Az MTI-hez kedden elküldött összefoglaló szerint az áramár változása többeket érint (51 százalék), mint a gázár változása (41 százalék). Átlagban 10-60 ezer forinttal nő a megkérdezettek rezsiszámlája, az emelkedő rezsiköltségek kifizetése a válaszadók 59 százalékának kihívást jelent. A válaszadók 54 százaléka nem tartja korszerűnek lakóhelyét, és a nagy többség nem is újította fel azt az elmúlt öt évben. Akik felújítás mellett döntöttek a közelmúltban, azok leginkább a nyílászárókat cserélték (25 százalék), illetve a szigetelést és a fűtési rendszert korszerűsítették (15-15 százalék). A közeljövőben felújítást tervezők a hőmegtartást igyekeznek leginkább fejleszteni, a nyílászárókat 50 százalékuk cserélné ki, hőszigetelést 45 százalékuk végeztetne. Népszerűek a megújuló energiát használó berendezések is, a válaszadók 38 százaléka tervezi ezek beszerzését, 35 százalék pedig energiatakarékos háztartási gépeket vásárolna.

A válaszadók 47 százaléka 1 és 10 millió forint közötti összeget költene a korszerűsítésre, 52 százaléka pedig 100 ezer és 1 millió forint közötti összeget. Mindezt 52 százalék saját megtakarításból fedezné.
A válaszadóknak csak 10 százaléka igényelt korábban hitelt energetikai felújításhoz, a jövőben viszont 24 százalékuk vállalná be ezt, leginkább 1-5 millió forint közötti összegig, főként 1 és 10 év közötti futamidővel.

Advertisement

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák