Zöldinfó
Kőolajat talált a Mol Vecsés határában
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, 2100 méter mélyen, a társaság júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni – közölte az olajtársaság az MTI-vel hétfőn.
Az új kút napi 600 hordó termeléssel indul, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a Mol harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, egyedül képes kiváltani az elöregedő algyői mező teljes éves természetes hozamcsökkenését – írták. Felidézik, hogy a Mol 2015-ben nyerte el a kutatási koncessziót a Vecsés körüli területre. Az előzetes geológiai vizsgálatok elvégzése után Vecsés határában jelölték ki a kutatófúrás helyét. A júliusban elkezdett fúrás 31 napig tartott és 2100 méteres mélységet ért el. Az ilyenkor szükséges kúttesztelések során bebizonyosodott, hogy gazdasági hasznosításra alkalmas a kőolajtalálat, ezért a kutat november 11-én termelésbe állították. Az olajat közvetlenül a százhalombattai Dunai Finomítóba szállítják.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte: minden csepp Magyarországon kitermelt kőolaj hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az ország energiafüggősége, ezért is öröm ez a kutatási siker. A jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. Hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelést szinten tartsák. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött erre, ha ezt nem tenné, évi 15-20 százalékkal csökkenne a termelésük. Ezekben az években jelentős sikereket értek el a hazai kutatásban, például több sekély mélységű gázmezőt találtak és állítottak termelésbe – sorolta. A vecsési találat viszont egy nagyobb mélységű olajmező feltárását hozta, amelynek alapján a Mol további fúrásokat tervez a környéken a mező kiaknázására és a termelés fokozására – mondta Hernádi Zsolt.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon. Tavaly a hazai termelésből a kőolaj közel felét (3,5 millió hordó) és a földgáz mintegy 90 százalékát (1,4 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legnagyobb, jelenleg a teljes termelés harmadát adja. A közlemény szerint Magyarországon egyedüliként a társaság folyamatos munkaprogramot hajt végre, tehát az ország több pontján egy időben, párhuzamosan zajlanak a munkálatok. Kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének fokozása, az elmúlt 5 évben nagyjából 300 kútmunkálat történt és 16 új kút kezdett termelni. A sekélygáz kutatási programban eddig 13 új kút állt munkába. A százmilliárdos nagyságrendű beruházások nélkül a hazai termelés a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben. A Mol a következő 5 évben csaknem 200 milliárd forintot tervez befektetni a magyarországi kőolaj-és földgázkitermelés fejlesztésébe, ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza – írták.
Zöldinfó
Kutatás, turizmus és környezetvédelem: új szabályozás lép életbe az Antarktiszon
Kína törvényt fogadott el az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a környezet védelméről.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A kínai törvényhozás elfogadta az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a kontinens környezetének védelméről szóló törvényt, amely 2027. január 1-jén lép hatályba – írja az alternativenergia.hu. A jogszabály célja az antarktiszi tudományos kutatások ösztönzése, az expedíciók és egyéb tevékenységek felügyeletének erősítése, valamint a térség természeti környezetének megóvása. A törvény hét fejezetben szabályozza egyebek mellett az engedélyezési eljárásokat, a környezetvédelmi előírásokat, a hatósági ellenőrzést és a szabályszegések esetén alkalmazható szankciókat.
Az új rendelkezések szerint az antarktiszi kutatóutak, turisztikai és hajózási tevékenységek engedélyezéséhez az érintetteknek tevékenységi tervet és környezeti hatástanulmányt kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A kontinensen tevékenykedők kötelesek védeni a helyi növény- és állatvilágot, megfelelően kezelni a hulladékot, valamint megelőzni a tengeri szennyezést és a lehető legkisebbre csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat.
A törvény emellett hangsúlyozza Kína törekvését az antarktiszi jelenlét biztonságának erősítésére, a tudományos kutatás fejlesztésére és a térség békés célú felhasználására. A törvény rendelkezik a kínai tevékenységekhez, eszközökhöz és egyéb érdekekhez kapcsolódó biztonsági szempontokról is. Kína az 1980-as években csatlakozott az Antarktisz-szerződéshez, amely a kontinenst békés célú tudományos kutatási területként határozza meg, és tiltja a katonai tevékenységet. Az 1991-ben elfogadott, 1998-ban hatályba lépett környezetvédelmi jegyzőkönyv 50 évre megtiltotta az ásványkincsek kitermelését, a tudományos kutatás céljából végzett tevékenységek kivételével.
Kína jelenleg öt kutatóállomást működtet az Antarktiszon. Az ország 42. antarktiszi expedíciója 2025 novemberében indult, és 2026 májusában fejeződött be. A kutatócsoport többek között a Kozmonauták-tengere és az Amundsen-tenger térségében végzett átfogó ökológiai felméréseket.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
