Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában

Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegőhőmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát – közölte az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán.

Létrehozva:

|

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint Európa 2022-ben a harmadik legmelegebb őszét élte át. A szokásosnál egy fokkal volt magasabb a hőmérséklet. Novemberben Európa nagy részén átlag feletti hőmérséklet volt tapasztalható, különösen a kontinens észak-nyugati részén. Az Egyesült Királyságban az 1884-ig visszanyúló adatok szerint az idei volt a harmadik legmelegebb ősz. Az ideinél melegebb ősz csak 2006-ban és 2011-ben volt a brit szigeteken. Az őszi hőmérséklet Európa déli részén különösen Délnyugat-Franciaországban volt magasabb az átlagosnál, ugyanakkor Grönland szezonális átlaghőmérséklete is jóval meghaladta a korábbi évek adatait – emelték ki. A jelentés szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarójának kiterjedése három százalékkal maradt el átlagostól. Ez a mérések kezdete óta a nyolcadik legalacsonyabb novemberi érték. Az Antarktisz tengeri jegének kiterjedése novemberben 5 százalékkal maradt el az átlagostól, ezzel 2017 óta az ötödik legalacsonyabb értéket mutatta a műholdas adatok alapján – közölték.

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák