Zöldinfó
Klímavédelmi aktivistáknál tartott razziát a német rendőrség
Bűnszervezet létrehozása és más jogsértések gyanúja miatt házkutatásokat tartott a német rendőrség kedden az Utolsó nemzedék nevű klímavédelmi csoport aktivistáinál.
A több tartományban egyszerre végrehajtott műveletben tíznél is több aktivistához szálltak ki a rendőrök kora reggel. A házkutatást a Berlint és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány nagy részét ellátó schwedti kőolajfinomító elleni szabotázsok ügyében eljáró neuruppini ügyészség rendelte el. A csoport közölte, hogy a rendőrök laptopokat, mobiltelefonokat és plakátokat foglaltak le a razzián, amelynek célja értelmezésük szerint a megfélemlítés volt. Azt is közölték, hogy változatlanul folytatják tevékenységüket. Az ügyészség szerint az éghajlatvédelmi erőfeszítések növelése mellett a többi között figyelemfelhívó, számos alkalommal pedig a közlekedést akadályozó erőszakmentes akciókkal kiálló csoport tavasz óta többször megzavarta a finomító működését, amivel bűncselekményt követtek el, méghozzá bűnszervezetben.
A csoport aktivistái októberben néhány órára megszállták a finomító egyik szivattyúállomását, tavasszal pedig a finomítóhoz vezető vezetékrendszer egy szakaszához ragasztották magukat és működésbe hoztak egy vészhelyzetek kezelésére szolgáló berendezést, amely leállítja a nyersolaj áramlását a vezetékekben. Több alkalommal sikertelenül próbálkoztak behatolni a finomító üzemi területére.
Az Utolsó nemzedék aktivistái az utóbbi hetekben is több akciót hajtottak végre, a többi között behatoltak a berlini és a müncheni nemzetközi repülőtér zárt övezetébe, hogy megbénítsák a forgalmat. Hamburgban a nagyváros világhírű koncertpalotájában, a Rajnai Filharmóniában a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz ragasztotta magát egy hangverseny közben, a Berlin melletti Potsdam ugyancsak világhírű magánmúzeumában, a Barberini Múzeumban pedig két másik aktivistájuk egy jelképes műkincsromboló akcióban leöntötte burgonyapürével Claude Monet szénaboglyákról készített sorozatának egyik darabját, a francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását. Az üveggel védett festményben nem esett kár.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
