

Zöldinfó
Klímavédelmi aktivistáknál tartott razziát a német rendőrség
Bűnszervezet létrehozása és más jogsértések gyanúja miatt házkutatásokat tartott a német rendőrség kedden az Utolsó nemzedék nevű klímavédelmi csoport aktivistáinál.
A több tartományban egyszerre végrehajtott műveletben tíznél is több aktivistához szálltak ki a rendőrök kora reggel. A házkutatást a Berlint és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány nagy részét ellátó schwedti kőolajfinomító elleni szabotázsok ügyében eljáró neuruppini ügyészség rendelte el. A csoport közölte, hogy a rendőrök laptopokat, mobiltelefonokat és plakátokat foglaltak le a razzián, amelynek célja értelmezésük szerint a megfélemlítés volt. Azt is közölték, hogy változatlanul folytatják tevékenységüket. Az ügyészség szerint az éghajlatvédelmi erőfeszítések növelése mellett a többi között figyelemfelhívó, számos alkalommal pedig a közlekedést akadályozó erőszakmentes akciókkal kiálló csoport tavasz óta többször megzavarta a finomító működését, amivel bűncselekményt követtek el, méghozzá bűnszervezetben.
A csoport aktivistái októberben néhány órára megszállták a finomító egyik szivattyúállomását, tavasszal pedig a finomítóhoz vezető vezetékrendszer egy szakaszához ragasztották magukat és működésbe hoztak egy vészhelyzetek kezelésére szolgáló berendezést, amely leállítja a nyersolaj áramlását a vezetékekben. Több alkalommal sikertelenül próbálkoztak behatolni a finomító üzemi területére.
Az Utolsó nemzedék aktivistái az utóbbi hetekben is több akciót hajtottak végre, a többi között behatoltak a berlini és a müncheni nemzetközi repülőtér zárt övezetébe, hogy megbénítsák a forgalmat. Hamburgban a nagyváros világhírű koncertpalotájában, a Rajnai Filharmóniában a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz ragasztotta magát egy hangverseny közben, a Berlin melletti Potsdam ugyancsak világhírű magánmúzeumában, a Barberini Múzeumban pedig két másik aktivistájuk egy jelképes műkincsromboló akcióban leöntötte burgonyapürével Claude Monet szénaboglyákról készített sorozatának egyik darabját, a francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását. Az üveggel védett festményben nem esett kár.

Zöldinfó
Nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták
Mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak, mindezt az emberi tevékenység hajtja – állapították meg a kutatók átfogó vizsgálatuk alapján, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében. A kutatók eredményeit bemutató tanulmány március 26-án jelent meg a Nature című folyóiratban. Mint írták, a biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Tapolczai Kálmán, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársának részvételével csaknem 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre.
Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze. A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak. A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták: az élőhelyek átalakítását ( erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése), a természeti erőforrások kizsákmányolását (halászat, vadászat, túlzott fakitermelés), a klímaváltozást, a szennyezést (vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés) és az inváziós fajok terjedését. A kutatás egyértelműen kimutatta, ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.
Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken. Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból – figyelmeztetnek a kutatók.
A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél. Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb az életciklusuk és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.
Mint írták, a tudományos eredményeken túl a kutatás segélykiáltás is, rámutatva arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, mely negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik. A tanulmány épp ezért felhívja a döntéshozók figyelmét is a biodiverzitást védő sürgős intézkedések szükségére.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Jó hírt kapott, aki napelemet telepítene állami támogatással!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szlovákiában rendkívüli intézkedéseket hagyott jóvá a kormány a medveállományra vonatkozóan