

Zöldinfó
Klímavédelmi aktivistáknál tartott razziát a német rendőrség
Bűnszervezet létrehozása és más jogsértések gyanúja miatt házkutatásokat tartott a német rendőrség kedden az Utolsó nemzedék nevű klímavédelmi csoport aktivistáinál.
A több tartományban egyszerre végrehajtott műveletben tíznél is több aktivistához szálltak ki a rendőrök kora reggel. A házkutatást a Berlint és a főváros körül elterülő Brandenburg tartomány nagy részét ellátó schwedti kőolajfinomító elleni szabotázsok ügyében eljáró neuruppini ügyészség rendelte el. A csoport közölte, hogy a rendőrök laptopokat, mobiltelefonokat és plakátokat foglaltak le a razzián, amelynek célja értelmezésük szerint a megfélemlítés volt. Azt is közölték, hogy változatlanul folytatják tevékenységüket. Az ügyészség szerint az éghajlatvédelmi erőfeszítések növelése mellett a többi között figyelemfelhívó, számos alkalommal pedig a közlekedést akadályozó erőszakmentes akciókkal kiálló csoport tavasz óta többször megzavarta a finomító működését, amivel bűncselekményt követtek el, méghozzá bűnszervezetben.
A csoport aktivistái októberben néhány órára megszállták a finomító egyik szivattyúállomását, tavasszal pedig a finomítóhoz vezető vezetékrendszer egy szakaszához ragasztották magukat és működésbe hoztak egy vészhelyzetek kezelésére szolgáló berendezést, amely leállítja a nyersolaj áramlását a vezetékekben. Több alkalommal sikertelenül próbálkoztak behatolni a finomító üzemi területére.
Az Utolsó nemzedék aktivistái az utóbbi hetekben is több akciót hajtottak végre, a többi között behatoltak a berlini és a müncheni nemzetközi repülőtér zárt övezetébe, hogy megbénítsák a forgalmat. Hamburgban a nagyváros világhírű koncertpalotájában, a Rajnai Filharmóniában a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz ragasztotta magát egy hangverseny közben, a Berlin melletti Potsdam ugyancsak világhírű magánmúzeumában, a Barberini Múzeumban pedig két másik aktivistájuk egy jelképes műkincsromboló akcióban leöntötte burgonyapürével Claude Monet szénaboglyákról készített sorozatának egyik darabját, a francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását. Az üveggel védett festményben nem esett kár.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek