Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Von der Leyen: az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni

Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

Létrehozva:

|

Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta: az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését. “Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extra profitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartásokat támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk, és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el” – taglalta.

Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilis energia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben. Von der Leyen kitért arra, hogy az amerikai törvényhozás által elfogadott úgynevezett inflációcsökkentési törvény – egy több száz milliárd dolláros beruházási terv a környezetbarát technológiák bővítésére – azonban torzíthatja a versenyt. “Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket” – tette hozzá.

Az elnök bejelentette, hogy válaszul a törvényre az Európai Bizottság januárban új keretrendszert terjeszt elő a környezetbarát technológiák állami támogatásra vonatkozóan. “Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz” – emelte ki. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, hogy az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be.” Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU-amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöld átmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre. Mint mondta, egyik lehetséges megoldás egy európai-amerikai nyersanyagklub létrehozása lenne, hogy áthidalják Kína monopóliumát ezen a területen.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta: Európában súlyos energiaválság van, az energetikai szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Mint mondta, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest és 14 tagországban az ipari termelés. “A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt, továbbá az energiaválság miatt a gázár hatszorosa lett hosszú távú átlagárnak” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az EU szerint jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolni Európában, így már nem csak okoz súlyos gondot, hogy az egyekben vannak az árak, de az is kérdéses lesz e egyáltalán gáz jövőre.

“Az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét , az európai emberek szegényebbek lettek és a nemzetgazdaságok pedig lassan térdre kényszerülnek. Itt az idő, hogy eltöröljük a káros szankciókat” – mutatott rá Deutsch.

Advertisement

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!