Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mióta fejlesztik a napelemes technológiát?

Elképesztő fejlődésen esett át a napelemes technológia közel 200 éves története során.

Létrehozva:

|

Napjainkban a napelemek egyre több területet hódítanak meg, már hazánkban is megannyi helyen találkozhatunk velük. Az ember azt hinné, hogy a technológia modern, és csak a fosszilis energiahordozók elleni küzdelem vitte rá a kutatókat az eszközök fejlesztésre, pedig a fotoelektromos vizsgálatok már a 19. században megindultak. A fotoelektromos hatást 1839-ben fedezte fel az akkor mindössze 19 éves Edmond Becquerel.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A francia szakértő eredményét csak később, Albert Einstein révén ismerték fel, a legendás fizikus 1922-ben a fényelektromos jelenség tanulmányozásáért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Meglepő lehet, de az első napelemes panel is a 19. században született: 1883-ban Charles Fritts egy vékony szelénréteget rendkívül vékony aranyréteggel vont be, a hatékonyság mindössze nagyjából 1 százalék volt.

A napelemes korszak igazán 1950-ben kezdődött el a Bell Laboratóriumnak köszönhetően. Az intézmény volt az, amely a fotovoltaikus technológiára koncentrálva elsőként használt szilíciumot a cellák megalkotásához. A fordulat Daryl Chapin, Calvin Fuller és Gerald Pearson nevéhez köthető, a megközelítéssel már 4 százalékos hatékonyságot is elértek. Noha a technológia még sokáig túl drága maradt az átlagfogyasztók számára, az amerikai kormány észrevette a lehetőségeket, az 1960-as és 1970-es években ezért rengeteg forrást fordítottak a fejlesztésre. A gyártási módszerek alakulásának, az egyre jobb hatékonyságnak és az újabb megközelítéseknek köszönhetően a 2000-es évektől kezdődően újabb forradalom kezdődött: mára a napelemek egyre több háztartás számára jelentenek megfizethető alternatívát. A panelek átlagos ára 2010 és 2020 között elképesztő arányban, 90 százalékkal csökkent.

Advertisement

A fotovoltaikus területben pedig még rengeteg lehetőség rejlik, a hatékonyságot például – elméletileg legalábbis – még sokat tudnák fejleszteni. Az egyik ígéretes irány az úgynevezett perovszkit használata, ezen anyagnak köszönhetően a jövőben sokkal olcsóbban lehet majd még hatékonyabb napelemeket készíteni.

Advertisement

Zöld Energia

Új energiatároló erősíti a magyar villamosenergia-rendszert

Átadták az MVM új energiatároló rendszerét Tiszaújvárosban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átadták az MVM Tisza Erőmű Kft. 31 megawatt névleges teljesítményű és 62 megawattóra kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszerét a vállalat tiszaújvárosi telephelyén – írja az alternativenergia.hu. A sajtótájékoztatón Mátrai Károly, az MVM-csoport vezérigazgatója elmondta, a beruházás az MVM hosszú távú fejlesztési stratégiájának része, amelynek célja a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése, a megújuló energiaforrások hatékonyabb hálózati integrációja és az ellátásbiztonság erősítése. Hozzátette, Tiszaújváros a jövőben a magyar energetika egyik meghatározó központjává válik. A most átadott energiatároló ugyanazon a telephelyen épült meg, ahol a társaság egy közel 1000 megawatt teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművet is létesít. A két beruházás együttesen egy olyan hibrid energiatermelő és -tároló központot alkot majd, amely jelentős szerepet tölthet be a hazai villamosenergia-rendszer működésében és az ellátásbiztonság erősítésében.

A vezérigazgató közölte, az MVM-csoport az elmúlt másfél évben jelentősen növelte energiatárolói kapacitását. Míg 2024 végén 0,5 megawatt akkumulátoros tárolói teljesítménnyel rendelkezett, jelenleg 124 megawatt teljesítményű és 215 megawattóra kapacitású energiatároló-portfóliót üzemeltet. Az év végére a tárolói teljesítmény várhatóan 141 megawattra emelkedik egy újabb, ajkai beruházás átadásával. Mátrai Károly hozzátette, az energiatárolók lehetővé teszik a villamosenergia-fogyasztás napi csúcsainak kiegyenlítését, valamint a naperőművek termelésének hatékonyabb hasznosítását. Az MVM célja, hogy 2030-ra mintegy 500 megawatt energiatárolói kapacitást építsen ki, ennek érdekében Magyarországon és csehországi leányvállalatánál is új fejlesztéseket készít elő.

Kiss Csaba termelési vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy az energiatárolás egyre meghatározóbb szerepet tölt be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és üzembiztonságának fenntartásában. Elmondta, hogy a tiszaújvárosi rendszer 180 akkumulátoregységből áll, és szervesen kapcsolódik az MVM megújulóenergia-fejlesztéseihez, valamint az új gázerőmű építéséhez. Hozzátette: a beruházás jól illeszkedik az MVM Csoport zöldátállási stratégiájába, amely párhuzamosan fejleszti a korszerű, rugalmas villamosenergia-termelési kapacitásokat, a megújuló energiaforrásokat és az ezek működését támogató energiatároló rendszereket. Példaként említette a térségben korábban átadott naperőművi fejlesztéseket, amelyekkel együtt az energiatároló hozzájárulhat a hálózat stabilabb és kiszámíthatóbb működéséhez.

Advertisement

A termelési vezérigazgató-helyettes kiemelte azt is, hogy a 62 megawattóra energiatárolási kapacitás nagyságrendileg közel egymillió laptop vagy 4,5 millió korszerű mobiltelefon feltöltéséhez elegendő energiának felel meg. Elmondása szerint az MVM termelési üzletága a mostani fejlesztéssel együtt rövidesen mintegy 100 megawatt teljesítményű és 155 megawattóra kapacitású energiatároló-portfólióval rendelkezik majd. A beruházás a villamosenergia-rendszer stabilabb működését, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú hálózati integrációját és a hazai ellátásbiztonság erősítését szolgálja. A tároló akkreditációja megkezdődött, és a rendszer az akkreditációs időszakban már a villamosenergia-piacon is működött. A beruházás megvalósítását mintegy 4 milliárd forint Európai Uniós támogatás segítette.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák