Zöld Energia
Nyolc ország kap uniós támogatást energiahatékonyságot javító beruházásokhoz
Az Európai Bizottság 4,11 milliárd eurót (mintegy 1652 milliárd forintot) folyósított nyolc kedvezményezett ország, köztük Magyarország energiarendszereinek korszerűsítéséhez, az energetikai ipar, a feldolgozóipar, a közlekedés és a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az energiahatékonyság javításához – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.
Az uniós bizottság közleménye szerint 61 beruházás részesül a támogatásban, Horvátország 119,8 millió euró, Csehország 1,34 milliárd euró, Észtország 62,4 millió euró, Magyarország 74,3 millió euró, Litvánia 85 millió euró, Lengyelország 643,2 millió euró, Románia 1,39 milliárd euró és Szlovákia 399,5 millió euró finanszírozáshoz jut. A kiválasztott beruházások a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésre, az energiahálózatok korszerűsítésére és az energiaágazat, az ipar, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságára összpontosítanak, valamint hozzájárulnak a széntermelés alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású tüzelőanyaggal való felváltásához. Az Európai Unió modernizációs alapjából származó forrásokból Magyarországon a gyártási folyamatok optimalizálása, digitalizálása és automatizálása terén végzett beruházások kapnak támogatást a villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében. Az uniós modernizációs alap a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésébe és felhasználásába, az energiahatékonyságba, az energiatárolásba, az energiahálózatok, köztük a távfűtés, a csővezetékek korszerűsítésébe, valamint a szénfüggő régiókban a méltányos átállásba történő beruházásokat támogatja.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
