Zöldinfó
A Bácska-Logistik Kft. 800 millió forintból fejleszti a telephelyét
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretén belül a Pénzügyminisztérium, mint Támogató által meghirdetett GINOP Plusz-1.2.1-21 felhívásra benyújtott GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-2021-01383 azonosító számú, „Hatékonyság növelő beruházás támogatása a Bácska-Logistik Kft-nél” című támogatási kérelem elfogadásra került, melynek keretében a Bácska-Logistik Kft. a Jánoshalmi úton lévő telephelyét, további 2,5 Ha területtel bővítette, ahol 2023. október végéig átadásra kerül egy automata nagy teljesítményű üzemanyag töltőállomás, egy önkiszolgáló jellegű étterem, egy elektromos autótöltő és helyet kap egy 1200 m2-es nagyságú újabb gyártócsarnok is. A beruházás összértéke 800 millió forint melynek nagyobbik része önerő, az elnyert – feltételesen vissza nem térítendő – támogatás összege: 306.500.502 Ft.
Barcsák Róbert tulajdonos, igazgató elmondta, hogy „ a Bácska-Logistik Kft célja mindig is a folyamatos fejlődés és fejlesztés volt, valamint a pontos precíz és versenyképes kiszolgálás fenntartása, még hasonló nehéz időkben is. Éppen ezért, a már meglévő négy kútfejes üzemanyagtöltő állomás bővítése és fejlesztésekként megépülő új töltőállomás, kifejezetten a tehergépjárművek gyors és hatékony kiszolgálását teszi majd lehetővé. A mostani benzinkút ugyanis elérte kapacitásának maximumát, növelte a várakozási időt a tankolók számára, ezért vált szükségessé a személy és teherforgalom kiszolgálási helyének szétválasztása. Az új beruházás keretében szolgáltatásainkat is bővítjük egy önkiszolgáló étteremmel és egy elektromos töltőállomással, de a megvásárolt ipari területen helyet kap majd egy 1200 m2-es gyártócsarnok is.”
A beruházás idén májusban kezdődött, jelenlegi fázisát tekintve, az étterem esetében a falazási munkálatok zajlanak, míg a benzinkútnál a védőtető alapozása elkészült, jelenleg a technológia telepítése van folyamatban. A tervek szerint a benzinkút kivitelezése az idei évben még elkészül.
Zöldinfó
Kapu Tibor űrmissziója a földi technológiákat is előreviheti
Számos fejlesztéshez járultak hozzá a HUNOR program űrbeli kísérletei.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója – írja az alternativenergia.hu. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás hatásairól és az űrbéli növénytermesztésről is. Előadás hangzott el a programban tesztelt RANDAM nevű, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközről (dozimétert) , amelyet a gödöllői 27G-Technology cég fejlesztett ki a legmodernebb félvezető technológiák alapján.
A parányi, energiatakarékos és multiszenzoros műszer akkumulátortöltés nélkül, folyamatosan rögzíti a kozmikus sugárdózist és a környezeti tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) a teljes küldetés alatt, és akár űrséta során is alkalmazható. Az innovatív technológia sikeresnek bizonyult a küldetés során, így iránta máris komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik – írták a szervezők az MTI érdeklődésére megküldött összefoglalóban. Ugyanebben a szekcióban mutatták be a VITAPRIC projektet, amelynek keretében a kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén magyar fejlesztésű növénynevelő eszközökben paprikát, retket és búzát nevelt.
A Földre visszahozott minták vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalmát a Debreceni Egyetem kutatói vizsgálják a földi kontrollnövényekkel összehasonlítva. Az űrállomáson használt, minimális vízfelhasználású csíráztató eszközt a Pécsi Tudományegyetem munkatársai fejlesztették ki, és szelénnel kezelt magokat neveltek benne. A közlemény szerint a vártnál is sikeresebb, nagyobb növénynövekedést hozó kísérlet eredményei hozzájárulhatnak a földi klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényfajták nemesítéséhez és a hosszú távú űrutazások élelmezési kérdéseinek megoldásához is. Az emberes vizsgálatokról szóló szekció az űrhajósok szervezetét érintő élettani és pszichológiai változásokra fókuszált, kitérve a DNS-károsodás kivédésére, a keringési, egyensúlyi és memóriafunkciókra, valamint az emberi hang változásaira a világűrben.
A VISPRO vizsgálat keretében a magyar kutatók a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban. Mint írták, az agyi keringés változásának mérése olyan fontos az űrhajósok körében, hogy ez a speciális ultrahang fentmaradt az űrállomáson, hogy a jövőben is alkalmazható legyen. A tanácskozáson bemutatták az END-SANS kísérlet eredményeit is, amelynek keretében a hosszú távú űrrepülés során fellépő látásromlás kezelésére fejlesztettek ki magyar szakemberek egy különleges, nanoszál alapú szeminzertet, amely a súlytalanságban nehezen alkalmazható szemcseppeket hivatott kiváltani.
A fizikai tudományok szekcióban többek között a bolygólégkörök modellezését, a 3D nyomtatott anyagok űrbeli viselkedését és a hőkomfort kérdését tárgyalták. A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben, hogy a szerkezetét jobban megismerve gyógyszereket fejleszthessenek a betegség leküzdésére.
A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg.
Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát – olvasható a HUNOR program beszámolójában.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
