Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A barcelonai régió északi strandjain több mint 30 ezer négyzetméternyi homokos terület tűnt el az elmúlt öt évben

A barcelonai régió északi strandjai 13 százaléknyi, azaz több mint 30 ezer négyzetméternyi homokos területet vesztettek el az elmúlt öt évben a klímaváltozással összefüggésben – állapította meg egy tanulmány, amelyet a 36 településből álló térség közigazgatásáért felelős közintézménye (AMB) készíttetett.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A nagyvárosi strandok éghajlatváltozási trendjeiről szóló tanulmány szerint mintegy 14 centimétert emelkedett a tenger szintje, a viharok során fellépő hullámok pedig 30 centiméterrel emelkedtek az elmúlt 25 évben, amelynek következtében több strand, például a Can Tano, a Montsolís és a Toldos mára teljesen eltűnt. Jelenleg a legkritikusabb a helyzet Montgat település strandjainak esetében, amelyek négy év alatt elvesztették területük 70 százalékát. A tanulmány rámutatott: a strandok ideális minimális szélessége 25 méter normál időjárási viszonyok között, de számolva a jelentősebb viharok lehetőségével valójában 75 méterre lenne szükség. Ennek alapján az érintett területen 965 ezer köbméternyi, azaz 400 olimpiai uszoda térfogatának megfelelő mennyiségű homokra lenne szükség, hogy a területcsökkenést korrigálják.

A jelentés szerint a 2024 májusában végzett barimetriás, azaz víz alatti mérések megállapították, hogy a homoktérfogat csökkenése két méteres mélységig 16 százalékos, tehát nagyon hasonló a felszínen tapasztaltakhoz. Az AMB vizsgálata kitért arra is, hogy a globális felmelegedés miatt a térségben egyre erőteljesebb és pusztítóbb viharok fordulnak elő.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet

Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.

Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák