Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A barcelonai régió északi strandjain több mint 30 ezer négyzetméternyi homokos terület tűnt el az elmúlt öt évben

A barcelonai régió északi strandjai 13 százaléknyi, azaz több mint 30 ezer négyzetméternyi homokos területet vesztettek el az elmúlt öt évben a klímaváltozással összefüggésben – állapította meg egy tanulmány, amelyet a 36 településből álló térség közigazgatásáért felelős közintézménye (AMB) készíttetett.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A nagyvárosi strandok éghajlatváltozási trendjeiről szóló tanulmány szerint mintegy 14 centimétert emelkedett a tenger szintje, a viharok során fellépő hullámok pedig 30 centiméterrel emelkedtek az elmúlt 25 évben, amelynek következtében több strand, például a Can Tano, a Montsolís és a Toldos mára teljesen eltűnt. Jelenleg a legkritikusabb a helyzet Montgat település strandjainak esetében, amelyek négy év alatt elvesztették területük 70 százalékát. A tanulmány rámutatott: a strandok ideális minimális szélessége 25 méter normál időjárási viszonyok között, de számolva a jelentősebb viharok lehetőségével valójában 75 méterre lenne szükség. Ennek alapján az érintett területen 965 ezer köbméternyi, azaz 400 olimpiai uszoda térfogatának megfelelő mennyiségű homokra lenne szükség, hogy a területcsökkenést korrigálják.

A jelentés szerint a 2024 májusában végzett barimetriás, azaz víz alatti mérések megállapították, hogy a homoktérfogat csökkenése két méteres mélységig 16 százalékos, tehát nagyon hasonló a felszínen tapasztaltakhoz. Az AMB vizsgálata kitért arra is, hogy a globális felmelegedés miatt a térségben egyre erőteljesebb és pusztítóbb viharok fordulnak elő.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák